Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Sacha Jafri vadonatúj név a legdrágább élő képzőművészek toplistáján – és vele új gyűjtők is megjelentek

Még csak március van, de úgy tűnik, 2021 a legdrágább élő festők toplistája átírásának éve lesz. Olyan nevek kerülnek a lista élbolyába, amelyek szélesebb gyűjtői körökben eddig alig voltak ismertek. A hó elejének szenzációját az amerikai Beeple digitális munkájának, az első valódi NFT-ként hirdetett kollázsának 69 millió dolláros ára jelentette, amivel a művész a legdrágábbak rangsorában rögtön Jeff Koons és David Hockney mögé sorolt be – azaz csak két olyan művész előzi meg, akik már hosszú évtizedek óta a műpiac kedvencei közé tartoznak. És alig tértünk magunkhoz az ámulatból, máris itt van az újabb szenzáció: egy brit képzőművész, Sacha Jafri The Journey of Humanity című, a világ legnagyobb méretű, vászonra festett képeként a Guinness rekordok könyvébe is felvett alkotása Dubaiban, egy jótékonysági rendezvényen, 62 millió dollárért kelt el. Jafri így – közvetlenül Beeple mögött – egy csapásra a negyedik legdrágább élő művész lett, messze megelőzve többek között Gerhard Richtert, Ed Ruschát, Christopher Woolt, Brice Mardent vagy Georg Baselitzet. Mindez persze sokféleképp értelmezhető, a legjóindulatúbban például úgy, hogy a gyűjtők nem élnek a nagy nevek bűvöletében, nyitott és …

A műgyűjtés soha el nem múló szenvedély

A műtárgypiaci tendenciák azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben új vásárlói réteg kezdett érdeklődni a műkincsek iránt. A befektetési szándék és az online aukciók terjedése mellett ez annak is köszönhető, hogy a lezárások miatt fókuszba került a lakótér dekorációja, otthonosabbá tétele. A nemrégiben megjelent Art Market Report szerint a biztos befektetésnek tekinthető klasszikus mellett a kortárs művek, a grafikák és a nyomatok iránt is nőtt a kereslet. Az Art Basel és az UBS műkereskedelmi elemzése 2020-at az online értékesítés kulcsévének tekinti, mely hosszú távon is jelentős változásokat hozhat a műtárgypiacon. A virtuális térben lebonyolított műkereskedés 12,4 milliárd dolláros bevételt hozott, ami az éves forgalom negyede, és kétszerese a 2019-es számoknak. Az online platformoknak köszönhetően új vásárlók jelentek meg a piacon, velük pedig tovább növekszik az a réteg, akik a műgyűjtésre, mint progresszív életformára tekintenek. Számukra a kortárs műtárgyak olyan, befektetési szempontból is nyereséget hozható alkotások, melyeknek magasak az élvezeti értékük és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is kiemelt jelentőségük van. Az Art Market Report számai azt mutatják, hogy a műtárgypiac bevételeinek 41 %-a a modern, 25 …

New Yorktól Jeruzsálemig nem csitulnak a viták a múzeumi műtárgyeladásokról

Sok múzeum kitart a nehéz helyzetben „életmentőnek” vélt eladások mellett, mások viszont visszavonulót fújnak. Friss hírekkel jelentkezünk. Ez a vita nem új keletű, de a múzeumoknak a pandémia következtében kiéleződött anyagi problémái miatt az elmúlt egy évben új lendületet kapott; tavaly októberben már mi is foglalkoztunk vele. Az ilyen hírekben legtöbbször amerikai múzeumok szerepelnek, aminek számos oka van. Egyrészt a közpénzből folyósított, azaz inkább kiszámítható támogatásoknak az USÁ-ban kisebb szerepe van a múzeumok fenntartásában, ezáltal a saját bevételek elmaradása sokkal hamarabb fenyegethet létében is egy intézményt; másrészt a téma az ottani múzeumok körül kialakult nagy létszámú baráti és támogatói köröknek köszönhetően sokkal erőteljesebb érdeklődést kelt a közvéleményben. De fontos az is, hogy az amerikai múzeumok műtárgyállományának gyarapodása az átlagosnál jóval nagyobb mértékben alapul a sokszor egészen nagyvonalú – részben a bőkezű támogatók adóterheinek csökkentését szolgáló – adományokon, így a gyűjteményekbe gyakrabban kerülnek be olyan tárgyak is, amelyek kevésbé tartoznak a gyűjtőkörbe, esetleg minőségük nem üti meg az elvárt szintet, azaz elidegenítésük mellett komoly érvek szólhatnak. Erre rendszerint van is lehetőség – de „békeidőben” csak akkor, legalábbis a …

Film készült az utóbbi idők egyik legnagyobb műkereskedelmi botrányáról, és van benne pár baki

2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében. Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A …