Összes cikk a Kiállítás kategóriában

A művész, aki csempézni is tud!

A hónap műtárgya – Simon Mullan: Installáció. Art + Text Budapest Ha az Art+Text Galéria aktuális, feltörekvő bécsi művészeket felvonultató Transitioning Spaces című kiállítást csak fényképekről ismerjük, elsőre talán fel sem tűnik, hogy Simon Mullen alkotása láthatósági mellényekből készült. Annyira erős hatást vált ki a fehér térben elhelyezett neonsárga, különféle irányokban csíkozódó, összevarrt anyag, hogy elfeledkezünk a legfontosabbról: tulajdonképpen mit is látunk? A láthatósági anyaggal mindenki találkozott már élete során, hiszen tíz évvel ezelőtt az EU kötelezővé tette, hogy tartsunk az autónkban láthatósági mellényt. Egy műtárgy esetén azonban mégis szokatlannak hat ez az anyag. Simon Mullan a galéria Reneszánsz Termében fellógatott installációja olyan láthatósági anyagból készült, amit biztonsági mellényként hordanak városszerte a gyalogosok, kerékpárosok és az építkezési dolgozók. Az erkélyhez közel, függönyszerűen felakasztott alkotás napjaink egyszerre kényszeres és önelégült biztonsági intézkedéseire hívja fel a figyelmet. A rikító sárga anyagból és ezüstös fényvisszaverő sávokból készített installáció nekünk szegezi a nagyon is időszerű kérdést: mi a biztonság? Simon Mullan 1981-ben a németországi Kielben született, de Bécsben nőtt fel. Mindig is érdekelte a kétkezi alkotás, a munka és …

10 kiállítás, amiért megéri nyakunkba venni a várost!

A január aukciók szempontjából csendes hónapnak számít, aggodalomra azonban semmi okunk, ugyanis a hazai és a külföldi múzeumok jobbnál jobb kiállításokkal, programokkal várják a látogatókat. Válogatásunkban igyekeztünk olyan kiállítások közül szemezgetni, amelyek igazi kuriózumnak számítanak, új perspektívából közelítenek meg egy-egy témát vagy életművet. Cikkükben 5 budapesti, 2 vidéki és 3 külföldi tárlatot mutatunk be Önöknek! BUDAPEST #Bartók Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2017. január 29-ig A Ludwig Múzeum a Bartók-emlékév kapcsán egy nem mindennapi kiállítással készült. A CAFe Budapest fesztiválra rendezett nemzetközi tárlat a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez. Bartók Béla munkássága számos kapcsolódási pontot kínál vizuális és hangművészeti reflexiók, értelmezések számára. A #Bartók a Bartókról kialakult képet, mint folyamatosan jelen lévő, átörökített kulturális toposzt bontja ki, és értelmezi tovább. A kiállítás azok számára is érdekes lehet, akik ódzkodnak a kortárs művészettől, ugyanis a kurátorok a zenei örökség áttekintése mellett a kultúrantropológiai, médiatörténeti és a zeneszerzőhöz kötődő személyes anyagok feldolgozása révén jelölnek ki különböző nézőpontokat az életmű tanulmányozásához, felmérve egyben Bartók saját korára és napjainkra gyakorolt hatását is. Rippl Rónaitól Vajdáig/ Modern …

Lépjen be velünk a Labirintusba, Ország Lili világába!

Falak, szürrealizmus, ikonok, városok, sírkövek, írásjelek és labirintusok. Ország Lili életműve előtt tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria. A Magyar Nemzeti Galéria 20. századi magyar művészek életművét bemutató sorozata a 90 éve született Ország Lilivel folytatódott. A most szombaton nyílt, több mint 300 művet felsorakoztató kiállítás, nemcsak azért egyedülálló, mert a budapesti közönségnek közel négy évtizedet kellett várni egy ilyen nagyszabású és átfogó kiállításra, hanem azért is mert, bizonyos műveket most láthat először a nagyközönség. Bán László a megnyitón kiemelte: „az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festőként számon tartott Ország Lili látásmódjának alakulását először vizsgálják hazai és külföldi analógiákkal, Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico és Toyen műveivel párhuzamban.” A kiállítás az életművet évszámok alapján, hívószavak (1952-1954 Korai képek, 1955-1957 Ortodox szürrealizmus, 1958-1959 Ikonos korszak, 1960- 1965 Városképek, 1966-1969 Írásos korszak, 1970-1973 Útkeresés, 1974-1978 Labirintus) mentén mutatja be. „A falak bennem vannak” – mondta magáról a művésznő. Kolozsváry Marianna, a kiállítás kurátora szerint „Ország Lili egész munkásságában egy szerzetes türelmével és megszálltságával örökítette meg belső világának minduntalan előtűnő falait.” Bár 1944 tavaszán a koncentrációs …