Összes cikk a Aktuál kategóriában

New Yorktól Jeruzsálemig nem csitulnak a viták a múzeumi műtárgyeladásokról

Szerző: artportal

Sok múzeum kitart a nehéz helyzetben „életmentőnek” vélt eladások mellett, mások viszont visszavonulót fújnak. Friss hírekkel jelentkezünk. Ez a vita nem új keletű, de a múzeumoknak a pandémia következtében kiéleződött anyagi problémái miatt az elmúlt egy évben új lendületet kapott; tavaly októberben már mi is foglalkoztunk vele. Az ilyen hírekben legtöbbször amerikai múzeumok szerepelnek, aminek számos oka van. Egyrészt a közpénzből folyósított, azaz inkább kiszámítható támogatásoknak az USÁ-ban kisebb szerepe van a múzeumok fenntartásában, ezáltal a saját bevételek elmaradása sokkal hamarabb fenyegethet létében is egy intézményt; másrészt a téma az ottani múzeumok körül kialakult nagy létszámú baráti és támogatói köröknek köszönhetően sokkal erőteljesebb érdeklődést kelt a közvéleményben. De fontos az is, hogy az amerikai múzeumok műtárgyállományának gyarapodása az átlagosnál jóval nagyobb mértékben alapul a sokszor egészen nagyvonalú – részben a bőkezű támogatók adóterheinek csökkentését szolgáló – adományokon, így a gyűjteményekbe gyakrabban kerülnek be olyan tárgyak is, amelyek kevésbé tartoznak a gyűjtőkörbe, esetleg minőségük nem üti meg az elvárt szintet, azaz elidegenítésük mellett komoly érvek szólhatnak. Erre rendszerint van is lehetőség – de „békeidőben” csak akkor, legalábbis a …

Visszaadták a nácik által elkobzott Klimt-festményt a jogos tulajdonosoknak

Szerző: MTI

Franciaország visszaadott egy Gustav Klimt-festményt, miután beigazolódott, hogy rákényszerítették a kép eladására a náci korszakban a zsidó tulajdonost. A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot a párizsi Orsay Múzeumban tartott sajtókonferencián elmondta: azzal, hogy a Rózsabokrok a fák alatt című alkotást visszaszolgáltatják a jogos tulajdonosoknak, egyúttal azt is elismerik, hogy annak idején bűncselekmény történt. A francia állam 1980-ban vásárolta meg a fák alatt virágzó rózsabokrokat ábrázoló Klimt-festményt anélkül, hogy tisztázta volna a hátterét. Az 1905-ből származó, 1,1 méter magas, 1,1 méter széles kép tulajdonosa a második világháború előtt Nora Stiasny, egy ismert osztrák zsidó család tagja volt. Osztrák iparos nagybátyjától, a műgyűjtő Viktor Zuckerkandltól örökölte a képet. Stiasnynak 1938-ban, Ausztria náci megszállása után pár hónappal áron alul el kellett adnia a műalkotást. Stiasnyt 1942-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahol még abban az évben meg is halt. A műkereskedő, akihez a kép került az 1960-as években bekövetkezett haláláig magánál tartotta. A francia állam 1980-ban vette meg az Orsay Múzeum gyűjteményébe. Ez az egyetlen Klimt-alkotás, amely francia állami tulajdonban volt.A miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt könnyű döntés az alkotás visszaszolgáltatása, …

Elégették, majd digitális műalkotásként egy vagyonért eladták Banksy egy művét

Szerző: MTI

Egy New York-i parkból élőben streamelt videón elégették, majd digitális műalkotásként a korábbi ár többszöröséért eladták Banksy világhírű brit graffitiművész Morons (Hülyék) című művét.  A 2006-os szitanyomat tokenizált képének (ideájának) tulajdonjogáért az NFT (non-fungible, nem helyettesíthető tokenek) piacán fizetett az ether nevű kriptopénzzel a pillanatnyi árfolyamon 380 ezer amerikai dollárnak (117 millió forint) megfelelő összeget a vevő, aki a tulajdonjogot továbbadhatja, így a vásárlás befektetésként is működik. A tokenizálás a dolgok digitális eszközzé alakítását jelenti. A digitális művek esetében a blokkláncon rögzítik, hogy éppen ki az adott termék tulajdonosa. A fizikai voltában megsemmisített képet 95 ezer dollárért vásárolta meg az Injective Protocol nevű blokklánccég, hogy inspirációt adjon az új technológiák rajongóinak és a művészeknek, hidat építsen a fizikai művészet és az NFT között. Az elégetett képen látható jelenetben egy művészeti árverés látható, ahol az emberek a “Nem tudom elhinni, ti hülyék, hogy tényleg megveszitek ezt a vacakot!” feliratú festményre licitálnak.  Műkritikusok szerint eredetileg maga a nyomat, majd az elégetésével kapcsolatos mutatvány is a műkincspiac kritikájának tűnik. A blokklánccég talán csúfolódik a képet megvásárló műgyűjtőkön, a “hülyéken”, …

Új aukciós rekordot érhet el a legismertebb-magyar indiai képzőművész

Szerző: artportal

Amrita Sher-Gilnek (1913-1941) Indiában valóságos kultusza van és igazi eseménynek számít, amikor mindössze 172 festményt számláló életművének valamelyik darabja kalapács alá kerül. Mint most, a Christie’s március 17-i árverésén.  A tragikusan fiatalon elhunyt festő életművével hidat épített a Nyugat és India művészeti víziói között. Pályájáról akkor írtunk bővebben, amikor 2018 végén a Sotheby’s első, Mumbaiban tartott árverésén 2,7 millió dollárért cserélt gazdát egy lánykaportréja. Ritka esemény az ilyen, hiszen az életmű a darabszámot tekintve szerény és a festmények döntő része Új-Delhiben, a National Gallery of Modern Art birtokában van. (Ezeket a munkákat egy virtuális túra keretében itt lehet megtekinteni.) Indiában Sher-Gil műveit 1976-ban „nemzeti kinccsé” nyilvánították, azaz védettséget élveznek, így külföldi gyűjtőknek többnyire csak annak a néhány munkának a megszerzésére lehet esélyük, amiket még más országokban őriznek. Ilyen az az 1932 körül, azaz a művész alig 20 éves korában született női portré is, ami Párizsban – Magyarország és India mellett Sher-Gil életének harmadik fontos színhelyén – készült és a mostani árverésig nem is hagyta még el Franciaországot. Most viszont átszállították az óceán túlsó partjára, hogy New Yorkban kerüljön kalapács alá a …