Author: A Mű

Kevesebb az értékes ritkaság

Szerző: A Mű

Tavaszi mérleg és őszkezdet A 2017-es tavaszi aukciók értékeléséről azt írtuk, hogy meglepően sikeresek voltak: minden mutató növekedett az előző évhez viszonyítva. Az idei tavasz viszont annak ellenére hozott jelentős visszaesést, hogy az árverések száma (26) negyedik éve tartja magát. A tételeket beadók bizalma továbbra sem csökkent, de – jelzésünket igazolva – fogyóban vannak az értékesebb ritkaságok. A tavalyi milliós leütések száma az idén 13-ról 9-re esett vissza. Az 500–900 ezer forint közötti ártartományban tavaly 22 elkelt tétel szerepelt, ez 16-ra csökkent ugyanúgy, mint a 200–400 ezer forint közötti tételek, ahol 51 helyett most csak 40-et számlálhattunk. A piacvezető címet tavaly elnyerő Studio tavasszal jelentősen lemaradt a Központitól, őket követi a sorrendben a Szőnyi Antikváriuma, a Krisztina és a Honterus Antikvárium. Komoly és elgondolkodtató meglepetéssel kezdődött az őszi idény: a stabilan az élbolyban szereplő Honterus aukciójának kezdetére mindössze 18 (!) helyszíni licitáló érkezett, és ez a létszám a későbbiekben is csak 5-6 gyűjtővel növekedett. Vételi megbízás viszont szinte minden tételre akadt, sok volt a telefonon licitáló, és megnőtt az interneten jelentkezők száma is. Az egyre …

Mennyi az annyi? – Adrian Ghenie esete

Szerző: A Mű

Ellentétes dinamikák az elsődleges és a másodlagos piacon A műtárgypiaci év vége remek alkalmat nyújt a számadásra. Nyár elejére a májusi nagy aukciók rekordhírei lecsengőben vannak, és az Art Baselről is minden mű megérkezett már újdonsült gyűjtője elegáns falaira, polcaira, kertjeibe – vagy vissza a galériák raktáraiba. Szeptemberig mindenki pihenhet egy kicsit. Legalábbis látszólag. Hiszen az aukciók, vásárok végeztével leáll a piac, de valójában ilyenkor indul a stratégiagyártás, hiszen ilyenkorra válnak láthatóváa legújabb trendek, vagyis az árak. Míg az aukciósházak világának kikiáltási és leütési árai publikusak, addig az elsődleges piacon nehezebb az orientálódás – legalábbis ami az árakat illeti. Hiszen az aukciók sikereiről és kudarcairól cikkek garmadája számol be szezonról szezonra, a galériák falairól történő eladások végső árait azonban ritkán ismerjük. Inkább csak pletykák terjengenek arról, hogy miért mennyit is kért a galerista. Aztán hogy valójában mindent avagy semmit sem adott el, arra ugyancsak az elfecsegett félmondatokból lehet következtetni. Persze ebben semmi meglepő nincs! A galériáknak alapvetően nem áll érdekükben a világ orrára kötni eladásaikat – bőven elég, ha ama néhány válogatott gyűjtő fülébe jutnak …

Parádés és kegyetlen

Szerző: A Mű

Art Basel, 2018 A májusi New York-i és londoni árverések minden évben fontos felvilágosítást nyújtanak a piac állapotáról, és így előrejelzésnek számítanak a bázeli vásárra nézve. Az előzetes jó és nagyon jó hírek idén is rekordeladásokban valósultak meg – már a vásár első óráiban. Az árverések eredményeinek másik hatása, hogy kortárs vagy újra divatba jött művek árai diszkréten „felfrissítődnek” a megnyitás előtt. Az Art Basel globális vezető szerepe már régóta elismert tény. Ezt bizonyítja, hogy immár kilenc további rendezvényt (nem számítva a féltucat szatelit vagy privát eseményt) tartanak számon vele egy időben. Szokásosan a piac felső része szerepelt a legjobban, de a középkategóriás galériások is sikeresek voltak, mint például két bázeli hosszú távú vásári résztvevő, az egyaránt 50 éve működő Stampa galéria és a Fanal grafikai műhely. A Fanal magas minőségű geometrikus konkrét sokszorosított műveket állít elő; programjában magyar művészek munkái is szerepelnek, például Konok Tamás vagy a most a vásáron kiállított Vera Molnár grafikai alkotásai. Stampa ugyanakkor a tradicionális kereskedői tevékenységet látja el 1969 óta megszakítás nélkül: programjában kiállítások, fiatal művészek támogatása és következetes …