Author: artportal

Térfoglalások — A Régi Műcsarnok történetei 

A Térfoglalások — A Régi Műcsarnok történetei kiállítás a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát, a magyar művészettörténet egyik ikonikus épületének életrajzát állítja középpontjába. A tárlat egyedülálló archív hang- és képanyagokkal — különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal — idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk. A kiállításon az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is. A Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére. A 19. században a belső udvart egy gyönyörű majolika kút díszítette — Fischer Mór porcelángyáros ajándékaként —, amelyről csak dokumentumfotók maradtak ránk. Laneury Tom hallgató újraformálta a díszkutat, a Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállításra drótokból készítette el a majolika kút kicsinyített mását. Egy hallgatói csoport – Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs – archív …

Ledarálták, nem tűnt el: három év után újra aukción Banksy félig megsemmisített munkája

Szenzáció volt 2018-ban a Kislány léggömbbel című festménynek az a változata, amit a keretébe épített iratmegsemmisítő az árverésen, a leütés pillanatában félig ledarált. A mű most újra kalapács alatt, de már csillagászati áron. A történet annak idején bejárta a világsajtót: a Banksy egyik legismertebb, eredetileg egy londoni ház falán feltűnt motívumát megörökítő munkát a Sotheby’s 2018. október 5-i londoni kortárs árverésén jó áron, jutalékkal együtt a becsértékét ötszörösen meghaladó 1,04 millió fontért ütötték le. Az igazi szenzációt mégsem az ár jelentette, hanem az, hogy a leütés pillanatában – látszólag mindenféle emberi beavatkozás nélkül, valójában távirányítással – működésbe lépett a beépített iratmegsemmisítő és a kép alsó felét keskeny csíkokra szabdalta. Azóta persze kiderült, hogy a Sotheby’s be volt avatva a dologba, az azonban máig nem világos, hogy „csak” egy nagyszerű marketing gag-nek voltunk a tanúi – Banksy nagyon ért az ilyesmihez, így ez sem lenne meglepő – vagy inkább egy olyan kísérletnek, ami a művészet határainak kérdését feszegette, tegyük hozzá, roppant látványos módon. Egy biztos, Leonardo Salvator Mundiját leszámítva egyetlen aukciós tétel sem kapott akkora publicitást az elmúlt években, mint …

Ez tényleg nagy dobás: Gerhard Richter kiállítás nyílik Budapesten

Az életmű valamennyi korszakát átfogó mintegy 80 műalkotás augusztus 27-november 14. között lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában. Azt, hogy a kortárs képzőművészet legnagyobb mai sztárjai közül kiknek a neve fog ugyanilyen fényesen – vagy akár még fényesebben – ragyogni száz, vagy ötszáz év múlva is, lehetetlen megjósolni, de azért elég széles körű egyetértés van abban, hogy Gerhard Richter igen nagy valószínűséggel közéjük fog tartozni. A 89 éves, festői életművét az elmúlt hónapokban lezártnak nyilvánító drezdai születésű mesternek ez lesz az első nagyszabású egyéni tárlata Budapesten. A hír abban az értelemben nem jött váratlanul, hogy a Szépművészeti Múzeum egész sorozatot szentelt a németországi képzőművészet legfontosabb második világháború utáni, „klasszikus kortárs” mestereinek, amiben előbb, 2012-ben, Günther Ueckernek, két évvel később Jörg Immendorffnak, majd 2017-ben Georg Baselitznek rendezett a „tétet” fokozatosan emelő tárlatokat, s e sor végére valóban Richter kívánkozott, de annyiban mégis váratlan a hír, hogy a posztpandémiás – vagy még mindig pandémiás – időszak nem kedvez a nagyszabású vendégkiállításoknak; a múzeumok most inkább saját készletükből válogatják az időszaki kiállítások anyagát is. Ez persze egyáltalán nem …

Hasonló ügyek, eltérő döntések: lesz fordulat a restitúció nemzetközi gyakorlatában?

A vészkorszak vége óta eltelt háromnegyed század sem volt elég a zsidó tulajdonosaiktól lefoglalt, elrabolt, vagy messze áron alul eladni kényszerített műtárgyak egy része sorsának igazságos rendezésére. Az 1998-ban 44 ország képviselői által elfogadott Washingtoni Alapelvek ugyan felgyorsították a folyamatot, de az ügyek rendezése továbbra sem mindig azonos mércével történik. A sajtóban még mostanában is szinte naponta jelennek meg hírek a vészkorszakkal összefüggő, lezáratlan restitúciós ügyekről; egy részük bíróságon dől el, másokban peren kívüli megegyezés születik; egyes országok nagyobb lélegzetet véve próbálnak az ilyen ügyek végére járni, másutt inkább húzzák az időt. Előbbire jó példa most Hollandia, ahol olyan döntés született, hogy azok az egykori tulajdonosaiktól elrabolt műkincsek sem maradhatnak a közgyűjteményekben, amelyekre nem nyújtottak be restitúciós igényt; ezeket a zsidó kulturális örökséggel foglalkozó intézmények kapják meg. Hollandiában egyébként működésének közel 20 éve alatt a restitúciós bizottság 163 ügyet tárgyalt; ezek együttesen 1620 műtárgyat érintettek, s alig több mint egyharmadukról született az egykori tulajdonosok számára kedvező döntés. Két hónappal ezelőtt számoltunk be egy nagy hullámokat vert németországi ügyről, melyben a düsseldorfi Kunstpalast, pontosabban fenntartója, Düsseldorf városa egy …