Author: admin

Filmjelenetek, amelyeket híres festmények ihlettek

Hitchcock, Tarkovszkij, Tarantino, Sofia Coppola és még számtalan híres rendező építi bele vizuális világába ismert festők munkáit! Az Azerbajdzsánban született Vugar Efendi még csak 23 éves, de máris a feltörekvő filmes generáció egyik legjelesebb tagja, akinek rövidfilmjei írása, rendezése és vágása mellett a művészettörténetben is van ideje elmélyedni. 2016 első heteiben készítette el Film Meets Art nevet viselő, két és fél perces anyagát, melyben klasszikus filmjelenetek egész sorát, illetve az azokat ihlető festményeket hasonlítja össze. A sokszor megdöbbentően pontos filmre másolás a  mozivászon, vagy a tévéképernyő előtt természetesen sokszor fel sem tűnik a nézőknek, sőt, néhány tényleg átlátszó kivételtől eltekintve nem is jut eszükbe az utcai óriásplakátok, tévéreklámok, vagy online galériák százaiban látott képek, de ebben a formában semmiféle zavaró tényező sem akadályozza meg a felismerést. 2016 szeptemberében Vugar elkészítette a Film Meets Art második részét, ahol ismét híres festmények elevenedtek meg a vásznon: 2017 májusában a sorozat harmadik része is elkészült:   Forrás: Itt a bizonyíték, hogy a leghíresebb festmények milyen észrevétlenül kúsznak be a mozivásznakra Képek forrása: Híres filmjelenetek, amelyeket híres festmények ihlettek

A kutya – Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok?

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk. Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok? Cikksorozatunkban az elvesztett tudást szeretnénk feleleveníteni azért, hogy ne csupán be tudjuk azonosítani a műtárgyakon szereplő állatokat, hanem a mélyebb tartalmat is megláthassuk! Mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a kutya, aki szimbolizálhatja a hűséget, a nemességet, a körültekintést, az irigységet, a szemérem megvetését, a tisztátalanságot és az erkölcstelenséget. A kutya Őskor A kutyákat már a prehisztorikus időkben háziasították a világ számos részén, ezért nem meglepő, hogy megjelenítésük visszanyúlik az ősidőkre. Az első ábrázolások minden bizonnyal azok a kelet-spanyolországi szarvasvadászatot megörökítő sziklarajzok lehetnek, amelyek Kr. e. 10-12 ezerből származnak. A Kr. e. 7-4. évezredre datálható anatóliai falfestményeken, palesztinai sziklarajzokon, illetve iráni edényfestéseken is szinte mindig szerepelt a vadászkutya. A szaharai pásztorok sok ezer sziklarajzot hagytak ránk, amelyeken elsősorban nyájőrző kutyákat lehet látni. Ókor A kutya, mint az ember szövetségese az ókori kultúrák …

Picasso önarcképei 15 éves korától 90 éves koráig

“Anyám azt mondta nekem: ha beállsz katonának, tábornok lesz belőled, ha szerzetesnek mész, a végén te leszel a pápa. Én festőnek mentem, és Picasso lettem.” – Pablo Picasso Pablo Picasso számos önarcképet festett magáról: az elsőt mindössze 15 évesen, az utolsót pedig 90 évesen. A Bored Panda egyik szerkesztője összegyűjtötte Picasso önarcképeit és időrendi sorrendbe tette az alkotásokat, hogy láthassuk, hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. “A festést úgy fogom fel, mint bármi mást az életben. Úgy festek meg egy ablakot, mint ahogy kinézek rajta. Ha a nyitott ablak nem előnyös a képen, becsukom, és függönyt húzok elé, mint ahogy pontosan ugyanazt tenném a szobámban. Festés közben, akárcsak az életben, az ember legyen fesztelen.”  – Pablo Picasso Picasso önarcképein nemcsak saját fizikumának, de stílusának fejlődése is nyomon követhető. Picasso úgy fogalmazott, hogy ezt nem egyfajta evolúciónak kell tekinteni, hanem a kifejezésmód változásainak, amik a különböző témákkal akaratlanul is együtt járnak. “Különféle stílusokban alkottam, ám e stílusok nem tekinthetők a festészet valamiféle ismeretlen eszménye felé vezető fejlődési szakaszoknak vagy lépéseknek. Mindent …

Mese a Dunaújvárosi Kiserdőről

“Sztálinváros mint kirakatberuházás igencsak távol állt a szocialista tökély eszméjétől.” Örkény István A Dunai Vasmű épülete előtt, közvetlen a Vasmű tér mellett húzódó Kiserdőben szabadon megtekinthető a Dunaferr Zrt. gyártörténeti gyűjteménye-kiállítása, amely az ország egyetlen Ipartörténeti Skanzene. A Gyártörténeti gyűjtemény 1981 szeptemberében jött létre, és az 1920-1980 közötti időszakot, valamint a Dunai Vasmű technológiáját mutatja be 1950-től napjainkig. A szabadtéri kiállítás ünnepélyes átadására neves múzeumi szakemberek, ipartörténészek, vállalatvezetők jöttek el az ország minden részéből, a későbbi években pedig iskolai csoportok, családok és műszaki érdeklődésű látogatók kedvelt helye lett a skanzen. “A megnyitáskor tájékoztató táblákat helyeztek ki, sétányt alakítottak ki, hogy az arra járók megismerhessék a városba települt vaskohászat múltját. Ám mára mindez már a múlt. Az erdő az úr, visszavette, ami az övé, lassan benőve, elbújtatva a tárgyakat, melyeket a rozsda is kikezdett.” – részlet Söptei Zsuzsanna Benőtte a gaz a hatalmas gépeket, pedig szabadtéri múzeumnak szánták című cikkéből. Pár hete az Index oldalán olvashattunk a Kiserdő egyedülálló gyűjteményéről. “Jelenleg alig utal valami arra, hogy a fák közt egy szabadtéri gyártörténeti gyűjteményt lehet megtekinteni, Martyn …