Author: admin

Axioart Összefoglaló: 2021 Legjei

Online aukciók, NFT-k, digitális művészet, aukción a Macklowe Gyűjtemény, pandémia… 2021 bőven tartogatott meglepetéseket, hozott rekordokat és világszenzációkat. Évnyitó cikkünk megvizsgálja a 2020-as jóslatokat, a 2021-es legeket és hogy mire számíthatunk 2022-ben. 2020-as jóslatok A Sotheby’s – a világ vezető aukciósháza – megannyi szakértő, múzeum és galéria mellett azt jósolta 2021-re, hogy a nagyszabású rendezvényekkel szemben meg fog nőni az igény az exkluzív, minőségi személyes események iránt, magával ragadó digitális komponenssel kiegészítve. Ezek mellett nagyobb hangsúlyt fog kapni a művészet egyedi és innovatív helyszíneken történő bemutatása, oly módon, hogy kihasználják a nyilvános tereket és a virtuális hálózatokat az intézményen kívül. „A vásárlók közönsége 2021-ben tovább bővül, mivel a gyors technológiai átalakulás és a digitális csatornák nyújtotta lehetőségek folyamatosan jelen lesznek”. A predikciók kitértek a belföldi művészek iránti kereslet növekedésére, illetve a fiatal gyűjtők egyre növekvő aktivitására. És hogy ebből mi vált valóra? Lényegében minden, amit a korlátozások nem befolyásoltak, saját és partnereink tapasztalatai alapján. A „digital shift”, avagy digitális átállás már a covidot megelőzően is érezhető volt, de a pandémia okozta kényszer felgyorsította a folyamatot. …

Thomas Schwartz a Thibaud & Margareta Schik Bárdy Gyűjteményről

Thibaud Bárdy a háború utáni műkereskedelem kiemelkedő alakja volt. Mi a történet a művészet iránti szeretete mögött? Valójában soha nem találkoztam Thibaud Bárdyval – avagy barátainak – „Tibivel”, de egyszer, élete végén volt alkalmam beszélni vele telefonon, és ez egy csodálatos beszélgetés volt! 1901-ben született Budapesten, 97 évet élt, 1998-ban New Yorkban hunyt el. Dinamikus egyéniség volt, vállalkozó hajlammal és szellemiséggel, akit a magyar képzőművészet az 1920-as évek elején ragadt meg, s szoros barátságot kötött a korabeli fiatal művészek csoportjával, többek között Rezes Molnár Lajossal, Neogrády Lászlóval, Molnár C. Pállal és Jancsek Antallal. Ebbe a körbe tartozott továbbá Kontuly Béla, Csillag József, Szánthó Mária, Mihalovits Miklós, Viski János, Romek Árpád, Péczely Antal, Náray Aurél, Herman Lipót, Henczéné Deák Adrienne, Kömpöczy Balogh Endre, Komáromi-Kacz Endre, Vízkeleti Witman Etelka és Szegvári Károly. Bárdy úr szerette a szülőföldjén készült, különféle műfajokban festett képek esztétikai szépségét és átalakító erejét – hogyan vonzották, serkentették képzeletét, optimizmust és jó közérzetet keltettek. Ezeket a hatásokat és a képzőművészet birtoklásának örömét szerette volna megosztani és művészbarátai pályafutását akarta képviselni, népszerűsíteni kezdetben Magyarországon, majd …

Gách István Lipót szobrászművész & életműve

Gách István Lipót szobrászművész nevét kevesen ismerik, az alkotásai mellett azonban többször is elsétálhattunk már. A Millenniumi emlékművön két egység köthető a nevéhez: a Szent István szobor alatti domborművet, illetve a hét vezér egyik lovát is ő formálta. A legnagyobb fiatalkori sikere az 1848 Szabadságharc Emlékmű pályázatának megnyerése volt 1906-ban, amely emlékmű tervet Szamovolszky Ödön művésztársával együtt alkotta meg. Tóth Gábor és családja hiánypótló vállalkozásba kezdett, rendkívüli precizitással feldolgozták az életművet, ami végül könyv formájában is megjelent. A kötetről Tóth Gáborral, a könyv szerkesztőjével és magánkiadójával beszélgettünk. A kötetből kiderül, hogy egy családi kapcsolat révén kezdtek el foglalkozni az életművel. Mesélne a könyv megszületéséről? Az édesapám édesanyjának a testvére volt a művész, ritkán találkoztak, de jó kapcsolatban voltak. Az első meghatározó élményem az, amikor kisiskolás koromban a szüleimmel és Gách István Lipóttal elmentünk a Nemzeti Galériába megnézni egy kiállítást, majd felmentünk a művész szerény Havas utcái lakásába. Míg a szüleim Pista bácsival beszélgettek, addig lerajzoltam őt, és nagyon megtetszett neki az alkotásom. Végül a könyv ajánlási részébe be is került ez a rajz.Amikor édesanyám meghallt, …

Philippe Cézanne dédnagyapjáról beszélgetett

“Cézanne ma 100 millió dollárt ér, de saját korában nem ismerték el”

Kozár Alexandra beszélgetett Philippe Cézanne-al, a világhírű festő dédunokájával a mesterről, a korról és a Szépművészeti Múzeum kiállításáról. A beszélgetés legérdekesebb részeiből szemezgettünk. Önnek van kedvenc Cézanne-festménye? Ez nehéz kérdés, de talán az egyik kedvencem az a kép, ami fordulópontot jelent az életében, az egyik Saint-Victoire-i látkép. Nemrég került elő, mert eltűnt, korábban a nagyapámnál volt, ma a berni múzeumban található. Saint-Victoire hegyéről Cézanne festett vagy negyven képet, de ezen már leegyszerűsített mindent, mind a koncepció, mind a kompozíció tekintetében. A sorozat korábbi képei nagyon kidolgozottak, részletgazdagok, ez pedig gyakorlatilag már egy massza. Zseniális. Nemcsak én gondolom így, a szakértők is, hogy ez a kép fordulópont Cézanne életében. Ez az 1897-ben született mű a velem, illetve a családdal kötött szerződés értelmében három hónapot az Aix-en Provence-i múzeumban látható, a Musée Granet-ben. Illetve volt egy akvarell, amit meg akartam vásárolni, de sajnos valaki hamarabb megvette előttem. Ezen a dédnagyanyám, Hortenzia feje látható, mellette egy hortenziával. Csak azért kérdezem, mert nekem a Le buffet a kedvencem. Képzelje, négy évig az általános iskola felső tagozatában az ön dédnagyapja képét …