A mindig hosszúnak érződő január rengeteg hírt hozott, így kezdetként összegyűjtöttük, hogy milyen nemzetközi és hazai művészeti vásárokra lesz érdemes figyelni idén.
A művészeti vásárok száma és jelentősége rengeteget nőtt az elmúlt évtizedekben, (2005-ben 68, míg 2011-ben már 189 db volt). A “művészet kiárusítása” jeligére rengeteg írás született, de lássuk be, hogy teljesen nem lehet elhatárolódni a kereskedelemtől (gyakran nagyon magas belépési díjak, ajándékbolt stb.), mert nagy részben ettől működik a művészeti világ. Emelett akár tetszik, akár nem, a vásárok tömegeket vonzanak, így amolyan szociális színtérré is váltak ahol érintkezik egymással galéria, művész, gyűjtő, vásárló és persze a “megmondóemberek” a világ szinte minden pontjáról. Már már kötelező zarándoklattá vált sok vásár, melyek időpontjai pirosbetűs napok sokak naptárában. Ami biztos az az, hogy ezek a vásárok egyedi lehetőségek arra, hogy egyetlen sátoron belül láthassunk mexikói, olasz, német vagy épp dél koreai galériákat.
A kimaradt éve(ke)t láthatóan sürgősen pótolni igyekszik minden rendező, illetve több esemény is debütálni fog 2022-ben. Azonban már most is rengeteg az átütemezett vásár, némelyiket csak néhány héttel toltak el, köztük az Art Genève-t és a New York-i Outsider Art Fair-t. Mások nagyobb csúszást jelentettek be: a London Art Fair január helyett áprilisban, az India Art Fair februárról április végére költözik, a párizsi Salon du Dessin és Drawing Now pedig március helyett májusra halasztotta a megrendezést. Egyes vásárok, köztük a Winter Show, a BRAFA, az Arte Fiera Bologna és a maastrichti TEFAF még nem jelentették be a 2022-es dátumokat, mindazonáltal a menetrend továbbra is zsúfolt, idén nem kevesebb, mint 70 vásár várható, köztük az újonc Frieze Seoul.
Az már tavaly is érezhető volt, hogy a fő művészeti kiállítások és vásárok megtartásával kapcsolatban a szervezők és kiállítók egyaránt optimisták voltak. Az Art Basel már bejelentette, hogy idén mindhárom (Basel, Hong Kong, Miami) vásárát megtartja. Az Art Basel Hong Kong március 22-23-án kétnapos zártkörű megtekintéssel nyílik, majd június közepén rendezik meg az európai kiadást, a svájci Art Baselt, végül pedig december elején nyitja meg kapuit az expó amerikai zászlóshajója, az Art Basel Miami Beach. Az év másik fő kiállítása és fesztiválja az 59. Velencei Biennálé, mely április utolsó hetétől egészen november végéig várja a látogatókat. A “művészeti élet olimpiájának” is nevezett biennálé idei kiadásának irányadó kérdései három fő témát járnak körül: az emberi test lehetséges metamorfózisait, a saját bolygónkkal való kapcsolatunkat és az élvonalbeli technológiák kommodifikációját, emberekre gyakorolt nyomását. A kiállítás címe “The Milk of Dreams” a szürrealista művész és író, Leonora Carrington által ihletve, aki egy egészen egyedi vizuális világot alkotott ecsettel, tollal vagy épp fémből.
A Frieze első ázsiai kiadása szeptemberben, Szöulban mutatkozik be a COEX-ben, a koreai főváros központjában. A művészeti világ egyik legbefolyásosabb művészeti vására idén is megrendezi kiemelt eseményeit, köztük a Frieze Los Angeles-t februárban, a Frieze New York-ot májusban, végül pedig a Frieze London-t, a Frieze Masters & Frieze Sculpture-t októberben.
Októberben nyitja meg kapuit a Budapest Art Market is, amely a friss művészeti inspirációkra épít egyre jelentősebb nemzetközi érdeklődés kíséretében. Novemberben kerül sor a fényképészetnek szentelt legnagyobb nemzetközi vásár, a Paris Photo 25. évfordulójára. Ennek örömére a kiállítás és vásár közel 200 kiállítónak fog teret adni a világ minden tájáról az újonnan épített párizsi Grand Palaisban.
2015-ben a művészeti vásárok becslések szerint 12,7 milliárd dollár nyereséget termeltek a kiállító galériáknak. Ezek a vásárok és kiállítások az elmúlt években olyan platformmá alakultak, ahol a művészeti piac minden szereplője – galériák, gyűjtők, kurátorok és művészek – találkozik, és tér vissza évről évre. A „bennfentesek” gyakran úgy tekintenek a művészeti vásárokra, mint üzleti térre. Piacként szolgálnak, ahol galériások, kereskedők, kurátorok és művészek kötnek üzletet, állapodnak meg egymással. Mindazonáltal nem lenne fair egyszerű művészeti piacnak titulálni ezeket az eseményeket, hisz ennél azért sokkal többet jelentenek: A művészeti vásárokra úgy kell tekintenünk, mint a galériák gyűjtőpontjára, ahol számos művész alkotásait mutatják be egy helyen. Nagyszerű alkotásokat és embereket ismerhetünk meg egy helyen, melyre egyébként nem biztos, hogy lenne lehetőségünk. Igazi kulturális események, melyek evolúciója szembeszökő (gondoljunk csak az elmúlt évek digitális vásáraira) és minden évben tartogatnak valami újat.
