Az év végi vásárlási kedvet kihasználva a legtöbb aukciósház nívós műtárgyakat kínált, nem volt ez másként a két legjelentősebb galéria a Virág Judit és Kieselbach esetében sem. A két galéria kiemelt műtárgyai között olyan alkotók szerepeltek, mint Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Boromissza Tibor, Márffy Ödön, Perlai Petrich Soma, Ország Lili, Patkó Károly, Rippl-Rónai József és Szőnyi István. A katalógusok kínálatának kialakításánál ügyeltek arra, hogy a komoly befektetési lehetőségeket keresőket éppúgy megszólítsák, mint a nívós karácsonyi ajándékra vágyókat.

Virág Judit Galéria és Aukciósház – 2016. december 18. Budapest, Kongresszusi Központ

Boromisza Tibor Rőzsehordók a ligetben című képe kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria vasárnap esti karácsonyi aukcióján. A festmény kikiáltási ára 42 millió forint volt, majd több licit érkezése után a magyar fauve festészet egyik legkiemelkedőbb darabja 87 millió forintért kelt el. Boromisza 1908 körüli Nagybányán készült alkotását 1911 óta nem láthatta a közönség. A festmény felfokozott színvilágával és dekorativitásával olyan nemzetközi alkotók munkáival állítható párhuzamba, mint Henri Matisse, Vincent van Gogh vagy Paul Gauguin.

Kikiáltási árának több mint kétszereséért cserélt gazdát Rippl-Rónai József Társaság a kastélyparkban című 1907-es olajfestménye. A kép kikiáltási ára 34 millió forint volt, végül 80 millió forintért kelt el. A Társaság a kastélyparkban abban az időszakban keletkezett – 1906 és 1908 között – amikor Rippl-Rónai kritikai és anyagi szempontból is sikeres, befutott művésszé vált, akinek vásárolják a képeit, aki elegáns műtermet bérel Budapesten és aki Kaposváron főúri villát vásárol magának.

A csaknem 230 tételt felvonultató aukciós anyag egyik legizgalmasabb tétele, Munkácsy Mihály Amerikából hazakerült Naplemente című festménye volt, amely egykor Andrássy Gyula világhírű gyűjteményének egyik legkiemelkedőbb darabja volt. A nagy becsben tartott képet Andrássy a híres angol festő, William Turner Velencei részlete mellett állította ki saját palotájában. A Naplemente az életmű egyik legkülönlegesebb, stíluspalettájának egyik legmesszebbre merészkedő darabja, olyan kép, melyet Munkácsy legbelsőbb meggyőződéséből, a maga örömére alkotott. Az 1873-ra datált mű kikiáltási ára 40 millió forint volt, végül 50 millió forintért talált új gazdára.

Több mű is becsértékének felső határát túlszárnyalva kelt el az árverésén. Kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 29 millió forintért vásárolták meg Szőnyi István Ponte Cestio című tájképe. Munkácsy Mihály vázlata, amelyet a Krisztus Pilátus előtt című képéhez készített 1,2 millió forintért kelt el, jóval meghaladva becsértékének 700 ezres határát. A festő Kajafást ábrázoló vázlata ugyancsak 700 ezer forintos becsértéke felett végül 1,1 millió forintért cserélt gazdát.

A Zsolnay-kollekció múzeumi rangú darabjának számít az a historikus óriás váza, amelyet Zsolnay Teréz férje, Sikorski Tádé tervezett 1886-ban. A csaknem kétméteres stilizált levél- és indamotívumokkal, valamint Bourbon-liliomokkal díszített váza kikiáltási ára 3 millió forint volt, majd élénk licitemelkedés után végül 16 millió forintért kelt el. A Zsolnay-kollekció másik kiemelkedő darabja volt, a Nőalak hódoló párduccal elnevezésű porcelánfajansz. A Mack Lajos tervei alapján készült váza kikiáltási árának majdnem a kétszereséért, 7 millió forintért kelt el.

Kieselbach Galéria és Aukciósház – 2016. december 20. Budapest, Marriott Hotel

A magyar fauve festészet történetében az eddigi legmagasabb áron, 170 millió forintért, a kikiáltási ár ötszöröséért kelt el Tihanyi Lajos Pont St. Michel című 1908-ban készült látképe. 110 év lappangás után, érintetlen állapotban,  közvetlenül az első tulajdonos leszármazottainak gyűjteményéből került elő Tihanyi képe, ami nem csupán egy életmű, egy korszak és egy festészeti irányzat tekintetében hoz kivételes gazdagodást, de lendületet adhat a magyar festészet nemzetközi karrierjének is. Tihanyi Lajos Pont St. Michel című kompozíciója a modernizmus kultikus helyszínén született, művészi színvonala és alakításának bátorsága állja a versenyt a kor legnagyobbjainak világszerte ünnepelt munkáival. Tökéletes témaválasztásában a formai szépség tartalmi sokoldalúsággal párosul.

“A festményen az a motívum jelenik meg, amit abból az ablakból festett Tihanyi, amely mellett Matisse lakott” – nyilatkozta Kieselbach Tamás. A galériatulajdonos szerint “egy ugrásszerű váltás történt ezen az aukción, ez a kép mindent megváltoztatott, átrendezte a magyar árakat. A magyar modern festészet az, ami a leginkább összemérhető a nemzetközi színtéren.”
Az aukción Perlrott Csaba Kisváros kék felhőkkel című olajfestménye is szépen szerepelt. Ára 16 millió forintról 22 millió forintra emelkedett. A Kisváros kék felhőkkel Perlrott legszebb fauve korszakában készült, amikor harmonikus egységbe foglalta össze a Mattise-tól ellesett vad színkontrasztokat, Gauguin hajlékony kontúrjait és a nagybányai neósok tájfestő kísérleteinek összes eredményét. A Pesti Napló újságírója külön megemlékezett arról, hogy a művésztelep lakói közül Perlrott dolgozott a legtöbbet a városban en plein air: „Jár be a város utcáiba festeni, s nem zavartatja magát, ha a bugaci paraszt ámuldozva nézi képeit.” Az 1910-es évek első felében született művek hosszú sora tanúskodik Kecskemét inspiráló erejéről.

A 42 millió forintos kikiáltási árt túlszárnyalva végül 60 millió forintért kelt el Patkó Károly Fésülködés című festménye. A kép az életmű egyik legjelentősebb és legszerethetőbb darabja, Aba-Novák Vilmos monumentális kompozíciói mellett a római iskola első korszakának kiemelkedő darabja. A haját fésülő vagy tükör előtt szépítkező nő témája a húszas évek elejétől kezdve nagy népszerűségnek örvendett a klasszikus hagyományt újra piedesztálra emelő Szőnyi-kör művészeinél. Patkó képének egyik legizgalmasabb leleménye az a mód, ahogy sikeresen formál klasszikus szépségű, múzeumi súlyú, időtlen jelenetet két alakjából, miközben néhány részlettel saját korát is beemeli a kép asszociációs terébe.

Élénk érdeklődés mellett cserélt gazdát Berény Róbert Svédországból hazakerült Mediterrán táj című fauve festménye is, amely kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 17 millió forintért kelt el. Mattis-Teutsch János Zöld-sárga táj című olajképe 28 millió forintért cserélt gazdát. Sárga horizont előtt egymásba hajló, már-már emberszerűen absztrahált fák. A távoli dombok és az egymást ölelő fák hajladozó erővonalakra redukálódnak, a psziché rezdüléseit vetítve ki az erdei tájba. „A kép nem lehet egy természeti motívum visszaadása – írta művészetelméleti összegzésében Mattis Teutsch János – és egy képet éppen ezért nem lehet ama szempontból megítélni, hogy ez a természethez közelebb vagy távolabb áll-e. Nem a természet visszaadása, hanem egy magas érzés dönti el a műalkotás értékét.”

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!