Alfred Hitchcock számtalan hallhatatlan thrillerrel gazdagította a filmtörténetet. Az 1945-ben készült Elbűvölve igaz nem tartozik a rendező legsikeresebb alkotásai közé, mégis igazi különlegességnek számít, ugyanis a pszichedelikus álomjelenetet maga Salvador Dalí készítette.
Az Elbűvölve középpontjában a pszichoanalízis áll, a negyvenes évek közepén a lélekgyógyászat igazi reneszánszát élte. David O. Selznick producert annyira magával ragadta a forgatókönyv, hogy végül rábeszélte Hitchcock-ot a megfilmesítésre.
A mozgókép úgy kezdődik, hogy a néző rövid leírást kap a pszichoanalízis működéséről, majd több dialógusban elmagyarázzák a terápia lényegét. A pszichiátert alakító Ingrid Bergman próbálja analizálni Gregory Peck-et azért, hogy páciense tudatalattijából a felszínre kerülhessen, hogy valóban ő ölte-e meg azt a férfit, akiről úgy hiszi, hogy a saját keze által halt meg. A film tulajdonképpen az első nagy hollywoodi produkció, ami központba állítja a pszichoanalízist és a különféle mentális betegségeket.
Egy későbbi jelentben a beteg egy kanapén fekszik és elmeséli álmát a doktornőnek. A hagyományos, elmosódott hollywoodi álomjelenet helyett Hitchcock új megközelítést választott. Az álmot sokkal élesebben akarta átadni, mint előtte bármikor, ezért felkérte a kor nagy szürrealista festőjét, Salvador Dalí-t, hogy rendezze meg ezt a jelenetet. Dalínak nem ez volt az első filmes kísérlete, Luis Bunuel-lel két filmet (Andalúziai kutya , Aranykor) forgatott.
Az Elbűvölve álomjelenete pszichológiai kiáltványnak indult, de a pénzhiány, a női főszereplőnek a filmmel kapcsolatos ellenvetései, valamint a producereknek az a törekvése, hogy Dalí inkább reklámként, mint alkotóként szerepeljen benne, megtörték a lendületet. Dalí hatása leginkább a Gregory Peck által alakított amnéziás orvos álmaiban és rémlátomásaiban tükröződik.
Először Dalí egy 20 perces, film a filmben típusú jelentként akarta bemutatni az álmot, de mindez meghiúsult, amikor megvágták művét. Végül csak 4 és fél perc maradt a fantasztikus álomból, de Hitchock ezzel sem volt elégedett. Dalí képsorán feltűntek kedvelt szimbólumai: szétvágott szemeket, elfolyó tárgyakat látunk mindenhol. Az Elbűvölve végén a szürreális álom minden egyes elemét megmagyarázzák és végül ezek segítenek felfedni, ki is követte el a gyilkosságot.
A film érdekessége, hogy Rózsa Miklós magyar komponista szerezte az álomjelenet zenéjét, amiért később Oscar-díjat kapott.
Dalít nem hagyták kiteljesedni, voltak olyan ötletei – szerette volna, ha a bálterem jelenetnél 15 zongora lebeg a szereplők feje felett -, amit azonnal elkaszáltak. A film producere David O. Selznick kétségbeesve figyelte a jelenet alakulását. “Minél többet nézem az álomjelenetet, annál visszásabban hat. Nem Dalí hibája, munkája sokkal finomabb és meghatározóbb, mint vártam. A beállítások, a világítás egyáltalán nem igazodik a filmhez.”
A szürrealisták a film miatt azzal vádolták a katalán festőt, hogy “lelkiismeretlen engedményeket tett Hollywoodnak”. Dalí is csalódott volt: filmjét kibelezték, nem hagyták megvalósulni az ötleteit. A projekt befejezése után a festő ritkán beszélt a filmről.
Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!
Forrás:
When Salvador Dalí and Alfred Hitchcock Brought Surrealism to Hollywood
Elbűvölve
Salvador Dalí álmodta meg Hitchcock klasszikusának kulcsjelenetét
2 hozzászólás