Month: július 2017

Elképesztő összegért kelt el Jane Austen írótársát bíráló levele!

Szenzációs áron, több mint 160 ezer fontért kelt el Jane Austen 1812-ben unokahúgához írt levele a Sotheby’s árverésen! A Sotheby’s 2017. július 11-én rendezte meg brit irodalmi nagyságok relikviáit felvonultató aukcióját Londonban, ahol kalapács alá került Jane Austen három levele, illetve levéltöredéke is. Sotheby’s előzetesen 80-100 ezer fontra becsülte az unokahúghoz, Anna Lefroyhoz írt levelet, ám végül 160 ezer 500 fontnál állt meg a licitharc! Nem hiába az Anna Lefroyhoz írt levél kelt el a legmagasabb áron, ugyanis ebben az írónő egy kortársáról is kifejtette a véleményét. Austin a levélben Rachel Hunter gótikus regényét, a Lady Maclairn, the Victim of Villainy című művét bírálta, amit egyenesen “fárasztónak és unalmasnak” festett le. “Nagyon izgalmas, hogy van egy levél, amelyben Austen az írásról, a regényekről és valaki másról mesél” – mondta el Gabriel Heaton, a Sotheby’s könyvekkel és kéziratokkal foglalkozó szekciójának igazgatója. A Sotheby’s szerint a Büszkeség és balítélet írójának 1812. október 29-én és 30-án kelt levelei az Austen család tulajdonában voltak, és korábban egyik sem szerepelt aukción. Az árverésen szerepelt még egy 1814-ből származó, szintén Anna Lefroynak írt Austen-levéltöredék is, …

Egy Aba-Novák kép mesél az 1930-as évek Városligetéről!

Főszerepben  Aba-Novák Vilmos 1930-1932 között készült alkotása a Cirkusz (Néparéna)!   Ahhoz, hogy megértsük az 1930-as évek Városligetét, különösen a cirkuszok világát tökéletes kiindulópontot ad Aba-Novák Cirkusz (Néparéna) című képe. A kép elemzése után cikkünkben a következő kérdéseket járjuk körül: Hogyan múlatták az időt a Városligetben? Miként változott a Városliget a 19-20. században? Mit érdemes tudni a Néparénáról? Kik vásároltak jegyeket a cirkuszi előadásokra? A főszereplő: Aba-Novák Vilmos: Cirkusz (Néparéna)   A cirkusz témája 1930-ban bukkan fel először Aba-Novák életművében, amikor egy szombathelyi műértő új villáját kellett volna dekoratív festményekkel díszítenie. A fenti megrendeléstől számítva a cirkusz rendszeresen visszatérő téma lesz a festő életművében. A két világháború közötti időszak városligeti „kőcirkuszain”, a Néparénán, valamint a Wulff Cirkuszon kívül, a külföldi utazócirkuszok és a magyar vándortársulatok is  felbukkannak e ciklusban. Aba-Novák alapossága arra enged következtetni, hogy a művész szisztematikusan feltérképezhette a cirkuszi élet tarka-barka, fényreklámos, jazz-band-es, a modern ember esztétikájához oly közel álló világát. Évente felkereshetett egy-egy társulatot, hogy napokon, vagy heteken át velünk utazzon és tanulmányozza a mutatványosok, akrobaták, zsonglőrök, nem utolsó sorban a késdobálók …

Miért felbecsülhetetlen értékű a Seuso-kincs?

A tegnapi nap nagy szenzációja kétségtelenül az volt, amikor egy rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a Seuso-kincs további 7 darabját sikerült visszaszerezni, és így a felbecsülhetetlen leletegyüttes összes ismert darabja Magyarországra került. Cikkükben annak jártunk utána, hogy igazak-e az állítások, miszerint a leletegyüttes “felbecsülhetetlen” és “a legértékesebb régészeti lelet, amely a mai Magyarország földjéből valaha előkerült”! Mi a Seuso-kincs? Milyen tárgyak alkotják a leletegyüttest?   A Seuso-kincs a legjelentősebb késő római ezüst kincsleletek egyike. A lelet tizennégy darab, a Kr. u. 4. században készült, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből és az elrejtésükhöz használt rézüstből áll. Nevét az egyik tál verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusoról kapta. (A vadásztál központi, kör alakú mezőbe foglalt jeleneteit latin nyelvű verses felirat keretezi, melynek fordítása a következő: “Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is.”) A kincs ma ismert összetételében azonban korántsem teljes, hasonló ezüst kincsleletek és falfestményeken, mozaikokon ábrázolt lakomajelenetek alapján ugyanis további darabok (állvány, kisebb asztali edények, evőeszközök, poharak) is tartozhattak hozzá. Tulajdonosa valószínűleg a 4. század utolsó évtizedeiben rejtette el a kincseket, …

A londoni művész gépei még a házimunkát is elvégzik helyettünk!

Gyerekkorom kedvenc meséjében a Wallace és Gromit-ban a címszereplő Wallace hihetetlen pontosan kiszámított mechanikai találmányokkal próbálta megkönnyíteni az életét. Ki ne álmodozna arról, hogy a mobiltelefonja helyett egy olyan csodaóra hangjára ébred, ami segít a felkelésben és közben az önműködő szerkezet mindent megcsinál helyette? Wallace-nak csak meg kellett nyomnia az ébresztőórát, elindult a mechanikus eszköz, ami megmosta a fogát, felöltöztette és a következő pillanatban már az étkezőasztalhoz repítette, ahol Gromit forró kávéval és friss pirítóssal várta. Igaz, Kyle Bean projektjében nem minden valósul meg a fent leírtakból, de azért még így is elképesztő szerkezeteket láthatunk! A londoni képzőművész, dizájner Komplett egyszerűség című sorozatában a mechanika felváltja az egyszerű emberi cselekvéseket, kézzel készített fogaskerekek, csigák és kötelek végzik el a rutinszerű feladatokat. Bean a sorozatot Jonathan Knowles fotográfussal és Lauren Catten művészeti vezetővel közösen hozta létre. A fő inspirációt pedig Rube Goldberg önműködő alkotásai adták. A Komplett egyszerűség sorozat öt “háztartási eszköze”: Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Domestic Tasks Performed With Complex Simplicity