Összes cikk Pablo Picasso cimkével

A szürrealista fotográfus, Dora Maar több volt Picasso múzsájánál!

A rossz nyelvek szerint Dora Maar fotográfus karrierjének akkor lett vége, amikor megismerkedett Pablo Picasso-val. Maar és Picasso szerelme nem tartozik a love story-k közé: az elismert fotográfus a férfi hatására lemondott a fényképezésről, majd amikor Picasso elhagyta idegösszeomlást kapott és élete hátralévő részében remeteként élt. “Többé ne hívjatok! Nem veszem fel a telefont, és nem akarok látni senkit sem! Kérlek, tartsátok tiszteletben a döntésemet!” Dora Maar (eredeti nevén Thedora Markovitch) 1907-ben született Párizsban. Édesapja horvát származású építész volt, édesanyja francia. A család Dora születése után a jobb élet reményében Buenos Airesbe költözött. Dora 19 éves volt, amikor szüleivel visszatért Párizsba, ahol beiratkozott az Ecole d’Art Decoratif főiskolára, emellett fotográfiát és festészetet tanult. Először André Lhote-tól a “geometria vírusával megfertőzött” művésztől vett festőleckéket, majd Henri Cartier-Bresson mellett elsajátította a fotográfia csínját-bínját.  Később Maar  az Union Centrale des Arts Décoratifs-on és a Julian Akadémián tanult. Maar a fényképezőgéppel sokkal jobban ki tudta fejezni magát, mint festékkel és ecsettel, ezért az életműben a festészet egyre jobban a háttérbe szorult. Dora a Montmarte-on élő művészeket legalább olyan jól …

Fektessünk-e műtárgyba? 4. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

Hogyan születnek a rekordárak a műtárgypiacon? Felháborodjunk vagy sodródjunk az árral és élvezzük a művészetet? Lépten-nyomon halljuk, hogy ez vagy az a művész rekordot döntött az aukciós piacon, különösen a nemzetközi műtárgypiac kapcsán szinte hetente olvashatunk ilyen híradásokat az elmúlt években. A piaci elemzők és a piac szereplőinek kimutatásai, nyilatkozatai alapján a galériáknak és az aukciósházaknak a 2008-ban kezdődött globális gazdasági krízis, a Brexit vagy az olajválság meg se kottyant –  a műtárgyak kereskedelme dübörög. Magyarországon kicsit árnyaltabb a helyzet, bár szép eredmények születnek a vezető árverezőházak aukcióin, a leütések nagy átlagban még nem érik el a 2008 előtti árszintet. A cikksorozat előző, 3. részét azzal zártam, hogy a magyar piac méretéből adódó likviditási sajátosságok miatt fontos, hogy a gyűjteményünkbe vásárolt darabok magas kvalitást képviseljenek, ritkaságnak számítsanak, és ezáltal a piacon kurrens „áruként” tekintsen rájuk a többi gyűjtő. Mindez persze csak akkor fontos, ha a vásárló fontosnak tartja, hogy a gyűjteménye értéke stabil legyen vagy növekedjen, aki pusztán passzióból, tisztán a művészet iránti rajongásból vásárol, az rá se hederítsen a következő soraimra … ! Az …