Aktuál, Kortárs, Portré
Hozzászólok

Horn Péter – A gyűjteményről bővebben

A közel egy hónap alatt, ami az előző cikk óta eltelt, A Horn Collection Instagram oldal, ez esetben inkább galéria, egyre csak bővült az absztrakt expresszionizmus, a modernizmus és az absztrakció jeles képviselőinek egy-egy képével.

Csakúgy, mint a naivista festők, akik jellemzően érzelemvezérelten, spontánul festenek, Horn Péter is hasonlóan gyűjt. Ahogy azt az előző cikkben kifejtette, ő az a bizonyos „nagyon csinálom” típus, ennek megfelelően a gyűjtő itt egy személyben kurátora és kutatója is a gyűjtemény darabjainak. A képek között nem tűnik fel egy macskás kép sem, selfie a nyaralásról, vagy egy kulináris élmény emléke, az oldal valóban „kocka egyszerűen” egy privát galéria. Ebből a szempontból (is) egyedi a Horn Gyűjtemény.

Balázs János • Emlékek • 1975

Vannak külföldi alkotók is a gyűjteményben, vagy kifejezetten magyar művészekre koncentrál?

Kifejezetten magyar származású, itt vagy külföldön élő/alkotó művészek vannak a gyűjteményben. Van ritka kivétel, de alapvetően magyar gyűjtemény. Alapvetően festmények vannak a gyűjteményben, de akad grafika is és egészen minimális számban szobor is, de festmény hangsúlyú ez a gyűjtemény.

Ha pl. Reigl Judit gondolt volna egyet és szobrászként folytatta volna, akkor a is gyűjtené a műveit?

Igen, bekerülhetne, de a szobrok irányába… még nem jött el az a pillanat.

Drégely László • És eljött az angyal  • 1970

De még eljöhet?

Eljöhet. Bizonyos elemeiben fegyelmezett történet ez az egész, bizonyos elemeiben viszont abszolút nem. Nincsenek szabályok, egyensúlyban van az impulzivitás a fegyelemmel, nem kell egyetlen művészről sem „lemondanom” mert nem illik a gyűjteménybe, vagy hogy biztos nem fogok grafikát venni tőle csak festményt mert én festménygyűjtő vagyok.

Talán pont ettől ilyen organikus ez a gyűjtemény, nem?

Pontosan. Egyébként ez a kérdés nagyon foglalkoztat, mert minden döntésem a tudattalattimból indul, valami miatt én ezekhez a művészekhez „vonzódom. Azt nagyon érdekes lenne egyszer megfejteni, hogy ezekben a művészekben van-e bármilyen legkisebb közös többszörös, de sose jutok semmire. Nem tudok rá választ, lehet, hogy nem is fogok soha rájönni.

Lehet, hogy nem is kell. Ebben a válaszban ki is egyeztünk Horn Péterrel. Talán pontosan ez az a tényező, jellemző, nevezzük akárminek is, amitől hihető a gyűjtemény. Mi kurátorok, muzeológusok és művészettörténészek néha hajlamosak vagyunk elveszni a szép magyar nyelv kínálta lehetőségek sokaságában, hosszú sorokon át magyarázva, hogy „mire gondolt a költő”, történetet szőni oda, ahol nincs is rá szükség, ékes szavakkal kitölteni a szabad felületet, ha kell, ha nem. Ezért is jó, hogy a Horn Gyűjtemény a minimális vonalat képviselve csak a szükséges tényeket közli, <alkotó, cím, év, technika/hordozó, méret> és a kép marad a középpontban. A többi a nézőre van bízva.

Reigl Judit • Tömbírás • 1963 

Mennyire befolyásolja a személyes ismeretség vagy a személyes háttér ismerete egy művésznél?

Az összes művész esetében, ha nem ismerném az adott művész életművét akkor is ugyanígy éreznék és gondolkodnék a képéről. Balázs Jánosnál gondolom, hogy érzelmileg a legtöbbet tett hozzá az életútjának, gondolkodásmódjának az ismerete ahhoz, hogy talán az átlagnál jobban értem és tudok értelmezni egy Balázs János képet.

Én ezt sose tudtam megválaszolni, pedig sokan kérdezik tőlem: Mitől művészet valami, mitől jó egy kép?

Nem tudom. Szerintem nem megválaszolható, de én csak olyan képpel foglalkozom és veszek meg, ami hatással van rám, és pont ennyi a művészet azt gondolom. Megszólított, volt valami és innen tudom, hogy valami belső igényemet elégíti ki, ha megfogni nem is tudom, hogy pontosan mi az. {…} A húsz év azért hosszú idő, én is rengeteget változtam, de ez állandó.

Szerencsére a gyűjtemény képeinek nyilvánossá válása is állandó, amit bárki nyomon követhet az Instagramon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük