Különleges Dienes Gábor alkotás kerül kalapács alá az ARTIVA Gallery téli online aukcióján!

Dienes Gábort az ember és környezetének játéka, néha a kettő groteszk kapcsolata izgatja lírai festményein. Dienes egy olyan festői világot alkotott, amely hasonlít Gulácsy Lajoséra, ám kevesebb benne az álmodozás és az idealizmus, viszont több a kétely és az ellenállás. A művész szerint ehhez a szemlélethez nagyban hozzájárult, hogy fiatalabb korában sokkal boldogabb volt. Habár a boldogság terhelt fogalom, mégis ez fejezi ki legjobban azt az érzést, ami benne megfogalmazódott. „Más volt az ölelésem, a rácsodálkozásom az életre, a világra” – mondja egy 2008-ban készült videóinterjúban. Azt is kiemeli Dienes ehhez kapcsolódóan, hogy ahogy az ember egyre többet tud meg a világról, úgy veszítheti el fokozatosan a gyermekien tiszta felismerés lehetőségét. Ezzel egyidejűleg szembe kell néznie a mélység érzésével, azzal, hogy a szomorúság olyan új és mélyebb dimenziókat tárhat fel, amelyeket eddig talán nem ismertünk. Érdekes módon Dienes munkásságában a színek erőteljesebb, gazdagabb használata éppen ebben az érettebb, melankolikusabb időszakában jelent meg, mintegy szembefordulva a konvenciókkal. Mindeközben azonban az alkotás folyamata mindig örömforrás maradt a számára. Különösen akkor, amikor a mű „életre kel”, és az kezdi el őt vezetni, nem pedig fordítva. Dienes Gábor képeiből sugárzik az a teljes önátadás, amellyel minden alkalommal „porrá égeti magát”, mire eljut a végső megfogalmazásig: 

Ezt a mélyebb, árnyaltabb művészi szemléletet tükrözi az a festménye is, melyre az idei Artiva Gallery karácsonyi online aukcióján is licitálhatnak az érdeklődők. A festmény történetében van egy érdekes fordulat: Dienes Gábor ezzel az alkotásával nyert a Honvédelmi Minisztérium egy pályázatán 1987-ben. Ennek eredményeként a festményt kisebb módosításokkal egy hatalmas freskó formájában is elkészítette az egri Dobó István Gimnázium számára. Az iskola katonai képzésű osztályai miatt a mű különösen jól illeszkedik az intézmény szellemiségéhez, és mind a mai napig ott díszeleg az I. emeleti kerengő falán.