Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Mi lett a háborús műtárgylopásban érintett Gurlitt-gyűjteménnyel?

Az 1998-as washingtoni konferencián 44 ország állapodott meg a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásának rendjéről. Korábban egyetlen országban sem született törvény arra, hogy ezeket a műtárgyakat miként szolgáltassák vissza a jogos tulajdonosoknak. A megállapodásnak köszönhetően 1999-ben a holland állam 9 év pereskedés után több mint 200 műalkotást adott vissza a Goldsticker családnak. A botrányokkal tarkított perek időigényesek: nehéz kideríteni kié volt a műtárgy eredetileg, komoly feladat megtalálni az élő örökösöket, és ezután még bizonyítani kell a restitúció jogosságát. Az eljárás során az idő a legnagyobb ellenség, minél távolabb kerülünk az eseményektől, annál nehezebb megtalálni a hozzátartozókat. A kétes eredetű Gurlitt-gyűjtemény műtárgyai esetében a mai napig tart a nyomozás. Februárban a gyűjtemény két darabja – Camille Passaro: Kilátás a Szajna partra a Pont-Neuf-nál és Adolph von Menzel: Gótikus enteriőr –  került vissza a jogos tulajdonosukhoz. A Gurlitt-gyűjteményről A nácik megbízásából Hildebrand Gurlitt művészettörténész, – sok kollégájához hasonlóan – összegyűjtötte az elfajzottnak ítélt képeket, amelyekk értékesítéséből az állam külföldi devizához juthatott. Gurlitt azonban a legjobb alkotásokat megtartotta, és ezek árát berakta a német közös kasszába. Magángyűjteménye 1941-re …

Hogyan vásároljunk fillérekért több milliárdot érő gyűjteményt?

A recept a következő: legyünk a lengyel állam, a nyilvánosság előtt hivatkozzunk a nemzeti öntudatra, hozzunk fel hangzatos, de igencsak megkérdőjelezhető érveket és győzzünk meg arról egy 76 éves herceget, hogy családja gyűjteményéről az állam tud legjobban gondoskodni. 2016 utolsó nagy történése a műtárgypiacon az volt, hogy a lengyel állam megvásárolta a Czartoryski-gyűjteményt. Mindez valószínűleg akkor is nagy port kavart volna, ha kifizetik a becsült értékét (2 milliárd dollárt), de mivel nem így történt, a sajtó értetlenül állt az események előtt – főleg azért, mert a tranzakció finoman fogalmazva is kifogásolható. Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel (1489-1490) olaj, fa. A krakkói Czartoryski Múzeum jóvoltából De miért olyan jelentős a Czartoryski gyűjtemény? Bátran kimondhatjuk, hogy Európa egyik legjelentősebb magángyűjteményéről beszélünk. A kollekció darabjai: 250 000 darab lengyel királysághoz köthető történeti kézirat, dokumentum és 86 000 műtárgy, melyből 593 alkotás kiemelt jelentőségű. A sztárdarabok között szerepel Rembrandt: Tájkép a jó szamaritánussal; Dürer, Rembrandt és Renoir rajzai és Leonardo híres festménye, a Hölgy hermelinnel. A családi gyűjtemény története 1796-ban kezdődött, amikor Izabella Czartoryski hercegnő létrehozta az „Emlékek templomát”. …

Nem minden arany, ami fénylik!

Amíg lesz kereslet a műtárgyakra, addig a kétes eredetű művek is eladhatók. Sok mindent lehet mondani a 2016-os évre, de a hamisítások tekintetében biztosan nem volt unalmas. A tavalyi év 8 legérdekesebb hamisítási esetét szeretnénk megosztani Önökkel! 1. A Caravaggio rejtély A világ tátott szájjal ámult, amikor egy franciaországi padlásról előkerült Caravaggio  Judit lefejezi Holofernészt című alkotásának változata. Már az előtt, hogy eldőlt volna a festmény eredetisége, egy meg nem nevezett amerikai intézmény ajánlatott tett a barokk mesterműre ­ —tulajdonképpen akkor még nem is tudták, hogy pontosan ki az alkotó. A Caravaggio szakértő Mina Gregori hamisítványnak titulálta a képet. Mivel a művészettörténész hölgy más attribúciós esetekben több ízben hibázott, sokan a korszak szakértői közül bizalmatlanul fogadták véleményét, és nem  született konszenzus a festmény alkotóját illetően. Ezután Eric Turquin festményszakértő lépett közbe; 120 millió euróra értékelte a művet. Bár a festmény eredetisége tisztázatlan maradt, mégis elegendően voksoltak a mű valódisága mellett. A festményt először november 10-én a milánói Pinacoteca di Brera-ban  mutatták be, amelyet a művészeti szakma hangos tiltakozása kísért. 2. A régi mesterek hamisításának nagy …

Ismét a régi lendület a műtárgypiacon!

Az év végi vásárlási kedvet kihasználva a legtöbb aukciósház nívós műtárgyakat kínált, nem volt ez másként a két legjelentősebb galéria a Virág Judit és Kieselbach esetében sem. A két galéria kiemelt műtárgyai között olyan alkotók szerepeltek, mint Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Boromissza Tibor, Márffy Ödön, Perlai Petrich Soma, Ország Lili, Patkó Károly, Rippl-Rónai József és Szőnyi István. A katalógusok kínálatának kialakításánál ügyeltek arra, hogy a komoly befektetési lehetőségeket keresőket éppúgy megszólítsák, mint a nívós karácsonyi ajándékra vágyókat. Virág Judit Galéria és Aukciósház – 2016. december 18. Budapest, Kongresszusi Központ Boromisza Tibor Rőzsehordók a ligetben című képe kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria vasárnap esti karácsonyi aukcióján. A festmény kikiáltási ára 42 millió forint volt, majd több licit érkezése után a magyar fauve festészet egyik legkiemelkedőbb darabja 87 millió forintért kelt el. Boromisza 1908 körüli Nagybányán készült alkotását 1911 óta nem láthatta a közönség. A festmény felfokozott színvilágával és dekorativitásával olyan nemzetközi alkotók munkáival állítható párhuzamba, mint Henri Matisse, Vincent van Gogh vagy Paul Gauguin. Kikiáltási árának több mint kétszereséért cserélt gazdát Rippl-Rónai …