Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Új epizóddal folytatódik az Axioart webinar sorozata

Szerző: admin

4. Online Zoom webináriumTéma: Hogyan értékelik az aukciósházak a 2024-es év első 3 negyedévét? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük és milyen új lehetőségeket ad/adott az idei év? Mi várható a téli szezonban a műtárgyak aukciós piacán? Hogyan alakulhatnak a kortárs alkotások eladásai?Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az Axioart következő webináriumán a műtárgypiac szakértőivel közösen.Dátum: 2024. október 29. 16.00 Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide! Panelisták:Fertőszögi Péter – Művészettörténész, a BÁV ART művészeti igazgatójaMolnár Viktor – Az Amikor Galéria tulajdonosa, műtárgybecsüsNagyházi Lőrinc – A Nagyházi Galéria és Aukciósház tulajdonosa és kereskedőjeModerátor:Gyenis László – Axioart.com Várunk szeretettel minden érdeklődőt!Amennyiben kérdése van, vagy technikai problémába ütközött az alábbi címre írhat: support@axioart.com

Nyár végi aukciós riportok

Szerző: admin

A magyar műkereskedelmi piac elemzésével foglalkozó sorozatunk legújabb, nyár végi kiadásaiban a Nagyházi Galéria és a Pintér Aukciósház és Galéria aukcióit elemezzük. Kiadványaink illusztrációi nemzetközi elemzők és tanácsadók mintáját követik. Árverési jelentésünk bemutatja a vizsgált árverések forgalmát, sikerességét, a leütési értékeket, a legjobban szereplő tételeket vagy a kiemelkedő érdeklődést élvező alkotókat. A nyár eleji 4 napos Nagyházi aukció különböző tematikákból állt össze: válogatás Bedő Rudolf gyűjteményéből & régi mesterek és 19. századi festmények; 19-20. századi kortárs festmények; bútorok, szőnyegek, műtárgyak; műtárgyak, ezüstök, ékszerek. Az aukciók tételeinek összesített kikiáltási ára meghaladta a 306 millió forintot. A tételek 39-45%-a került leütésre, átlagos leütési értékük tételenként 124-516 ezer forint közé tehető (aukciónként változóan). A Pintér Galéria balatonfüredi Vaszary Galériában megtartott nagyaukcióján 336 tétel került kalapács alá, a mára már szinte hagyományosnak mondható Balaton, nyár, szerelem tematikában. A kikiáltási ár összértéke közel 190 millió forint volt, az összesített leütési ár pedig 72 millió forint. A 139 elkelt tétel az aukciós tételek 41,4% teszi ki! A tételek közül a legmagasabb áron az Avolio Eugenionak tulajdonított: Kentaur és szarvas küzdelme nevű …

Szemadám György: Állatkert, 1967

Szerző: admin

Szakértői tanulmány – Kaszás Gábor írása   Szemadám György gyerekkorától rajongott a madarakért. Az ornitológia iránti vonzalma vezérelte, hogy – a párhuzamos képzőművészeti ambíciók ellenére – a Fővárosi Állat- és Növénykert madárosztályán próbáljon elhelyezkedni középiskolai tanulmányait követően. Végül 1967 és 1975 között a nagyragadozók gondozója, később főgondozója lett. „Eredetileg tudós embernek készültem: zoológusnak, ornitológusnak. Ehelyett teljesen váratlanul az állatkert nagyragadozói mellett találtam magamat. Hét évig ott dolgoztam, s mindez olyan ismeretanyaggal és életismerettel ajándékozott meg, amit máshol nem tudtam volna elsajátítani. Az én igazi egyetemem az állatkert volt. Az is a »véletlen« műve volt, hogy Vaszkó Erzsébet festőművésznő albérlője lettem, hiszen addig nem is hallottam a nevéről. Személyiségével, habitusával a művész alapállását példázza előttem a mai napig.” (1) E szerencsés véletlenek sorozatával induló képzőművészeti tevékenysége, ma is makacsul ragaszkodik Vaszkó következetes, megalkuvást nem ismerő habitusához, valamint a madár-motívum szimbólumrendszerének tanulmányozásához.Szemadám az 1970-es évek elején vált a magyar neoavantgárd karakteres figurájává. Társa lett a balatonboglári kápolna eseményeit szervező művészeknek, kiállított a Fiatal Művészek Klubjában, valamint csatlakozott az 1969-ben alapított No. 1. Csoporthoz. Ez utóbbi társaság talán …

Gadányi Jenő: Virágcsendélet, 1944

Szerző: admin

A hátoldalon: Kompozíció női alakokkal, 1930-as évek közepe Szakértői tanulmány- Kaszás Gábor írása Gadányi Jenő az 1920-as évek legfrissebb modern törekvéseinek bátor összegzésére törekedett pályája kezdetén. A konstruktivizmus szerkesztési elveit, a purizmus merész formakísérleteit, a fauveizmus harsány színkezelését, valamint az École de Paris oldott pikturális eleganciáját egyszerre kívánta érvényre juttatni saját festészetében. Erre a felettébb bátor programra, viaskodásokkal teli időszakra ő maga így emlékezett vissza: „… először is a képszerűség alapvető tényezőit, a felület és a tér viszonyát, a szín és a vonal szerepét, a szerkezet, a ritmus, a festői harmónia törvényeit tisztáztam magamban. Nem önmagukért bajlódtam annyit ezekkel az alapelemekkel, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy ezek a törvények egybevágnak a természet mélyén folyó élet belső lendületével, egyetemes egységével és egyensúlyával. Kerülő úton, fáradságosan jutottam ahhoz a meglátáshoz, mely a természeti jelenségek felszíne alól a nemcsak érzékeinkhez, de lelkünkhöz és értelmünkhöz szóló lényeget kívánja kihámozni és formába önteni.” (1) Ahogy a fenti sorok is tükrözik Gadányi fokozatosan lecsendesítette piktúráját az 1930-as évek második felében. Képi világa összefoglalóbb jelleget kapott, míg egyre pasztózusabb felületei, élénkülő …