Összes cikk a Aukció kategóriában

Bemutatkozik új partnerünk: a bécsi Widder Aukciósház

Szerző: admin

A bécsi Widder Aukciósház 2021 óta a Widder Fine Arts/Kunsthandel Widder cég egyik alvállalataként működik. Évente kétszer megtartott aukciójuk fókusza a 20. századi művészet, különösen az osztrák és az európai klasszikus modernizmus. A beadók, műkedvelők és gyűjtők két generáció tapasztalatára és szakértelmére számíthatnak a műkereskedelemben. Az aukciósházat Roland Widder és lelkes csapata mintegy huszonöt éve vezeti.Tavaszi aukciójukról így mesélnek: “A 2024. május 28-án megrendezésre kerülő tavaszi aukciónk osztrák, német és nemzetközi művészek remek válogatását vonultatja fel. Festmények, rajzok, grafikák és műtárgyak kerülnek kalapács alá a bécsi szecessziótól az expresszionizmuson át a modern művészetig. Az 565 tétel között számos olyan műalkotás található, melyek kedvező kikiáltási ára a művészet iránt újonnan érdeklődők számára is izgalmas lehet.” Kiemelt magyar vonatkozású tételek is megtalálhatók a kalapács alá kerülő gyűjteményben: Kádár Béla: Anya és gyermeke, Rozs János: Dinnyeevők, Szabados János: Reggeli Rómában, Bartoniek Anna: Fürdőzés, Bencze László: Erdélyi falu (balról jobbra)

7 év –  közel 5000 online értékesített dedikált és aláírt ritkaság!

Szerző: Antikvárium.hu

A 2024. május 2-án megnyíló 22. Dedikált könyvek és kéziratok online árverésének keretén belül ismét 223 egyedileg válogatott tétellel várja látogatóit az Antkivárium.hu csapata közismert aukciós platformján.10 napos nyitva tartás, 223 tétel, több mint 100 témakör Kalapács alatt! A „Döntsd a tőkét, ne siránkozz.” József Attila új verseit közlő kötet dedikált példánya! „A Döntsd a tőkét, ne siránkozz József Attila negyedik verseskötete volt. A per és az elkobzás miatt egyébként is ritka darab, árveréseken ritkán szerepel. Dedikált példánya természetesen még ritkábban. Jelen darab pedig egy fontos történelmi-társadalmi-politikai eseményhez kapcsolódik. A kutatás nem ismerte eddig.” A láthatatlan ember. Regény. Írta: Gárdonyi Géza. Szerző által dedikált példány. „ Az 1901-ben eredetileg folytatásokban, majd könyv alakban megjelent A láthatatlan ember Gárdonyi talán második legismertebb, ugyanakkor talán legkedveltebb regénye. A dedikáció címzettje egyike a magyar művelődéstörténet elfeledett alakjainak – Rupprecht Ida (1863–1943).” Egy tucat Irodalomtörténeti tanulmánnyal rendelkező kötet! Az Antikvárium.hu aukcióinak történetében, még soha nem került ilyen sok tételhez irodalomtörténeti adalékot közvetítő leirat! Tudományos megközelítés -Történelmi háttér – Életrajzi adatok A Fészek Művészklub meghívója Illyés Gyula szerzői estjére (Aláírta többek …

Szemadám György: Állatkert, 1967

Szerző: admin

Szakértői tanulmány – Kaszás Gábor írása   Szemadám György gyerekkorától rajongott a madarakért. Az ornitológia iránti vonzalma vezérelte, hogy – a párhuzamos képzőművészeti ambíciók ellenére – a Fővárosi Állat- és Növénykert madárosztályán próbáljon elhelyezkedni középiskolai tanulmányait követően. Végül 1967 és 1975 között a nagyragadozók gondozója, később főgondozója lett. „Eredetileg tudós embernek készültem: zoológusnak, ornitológusnak. Ehelyett teljesen váratlanul az állatkert nagyragadozói mellett találtam magamat. Hét évig ott dolgoztam, s mindez olyan ismeretanyaggal és életismerettel ajándékozott meg, amit máshol nem tudtam volna elsajátítani. Az én igazi egyetemem az állatkert volt. Az is a »véletlen« műve volt, hogy Vaszkó Erzsébet festőművésznő albérlője lettem, hiszen addig nem is hallottam a nevéről. Személyiségével, habitusával a művész alapállását példázza előttem a mai napig.” (1) E szerencsés véletlenek sorozatával induló képzőművészeti tevékenysége, ma is makacsul ragaszkodik Vaszkó következetes, megalkuvást nem ismerő habitusához, valamint a madár-motívum szimbólumrendszerének tanulmányozásához.Szemadám az 1970-es évek elején vált a magyar neoavantgárd karakteres figurájává. Társa lett a balatonboglári kápolna eseményeit szervező művészeknek, kiállított a Fiatal Művészek Klubjában, valamint csatlakozott az 1969-ben alapított No. 1. Csoporthoz. Ez utóbbi társaság talán …

Gadányi Jenő: Virágcsendélet, 1944

Szerző: admin

A hátoldalon: Kompozíció női alakokkal, 1930-as évek közepe Szakértői tanulmány- Kaszás Gábor írása Gadányi Jenő az 1920-as évek legfrissebb modern törekvéseinek bátor összegzésére törekedett pályája kezdetén. A konstruktivizmus szerkesztési elveit, a purizmus merész formakísérleteit, a fauveizmus harsány színkezelését, valamint az École de Paris oldott pikturális eleganciáját egyszerre kívánta érvényre juttatni saját festészetében. Erre a felettébb bátor programra, viaskodásokkal teli időszakra ő maga így emlékezett vissza: „… először is a képszerűség alapvető tényezőit, a felület és a tér viszonyát, a szín és a vonal szerepét, a szerkezet, a ritmus, a festői harmónia törvényeit tisztáztam magamban. Nem önmagukért bajlódtam annyit ezekkel az alapelemekkel, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy ezek a törvények egybevágnak a természet mélyén folyó élet belső lendületével, egyetemes egységével és egyensúlyával. Kerülő úton, fáradságosan jutottam ahhoz a meglátáshoz, mely a természeti jelenségek felszíne alól a nemcsak érzékeinkhez, de lelkünkhöz és értelmünkhöz szóló lényeget kívánja kihámozni és formába önteni.” (1) Ahogy a fenti sorok is tükrözik Gadányi fokozatosan lecsendesítette piktúráját az 1930-as évek második felében. Képi világa összefoglalóbb jelleget kapott, míg egyre pasztózusabb felületei, élénkülő …