Author: MTI

Rekordáron, több mint 110 millió dollárért kelt el Monet Kazla

Szerző: MTI

Rekordáron, 110,7 millió dollárért (32 milliárd forint) kelt el Claude Monet Kazlak című festménye egy kedd esti New York-i árverésen. Ez a világon legdrágábban elárverezett képe a francia impresszionista művésznek (1840-1926), egyben az első impresszionista alkotás, melyért több mint 100 millió dollárt adtak. A festményt, mely otthona, Normandia vidékét ábrázolja, 1890-ben fejezte be Monet. Amikor 1986-ban utoljára elárverezték, mindössze 2,53 millió dollárért cserélt gazdát, addig majdnem egy évszázadon át egyetlen család birtokában volt, akik közvetlenül a művész ügynökétől vásárolták meg. Monet Kazlak-sorozata 25 képből áll, többségük galériák tulajdonában áll szerte a világon. A kép a negyedik Monet-alkotás, melyet ebben a században elárvereztek. A művész korábbi rekordját a 2018 májusában 84,7 millió dollárért elárverezett Tavirózsák című alkotása tartotta. A licitharcról készült videó megtekinthető itt.

Először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő képe hazai aukción

Szerző: MTI

Hazai aukciók során először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő alkotása: Dénes Valéria több mint száz év lappangás után előkerült, a belgiumi Bruges-t ábrázoló festményét 110 millió forintnál ütötték le a Virág Judit Galéria szerda esti árverésén.  Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója az árverés után az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ilyen magas áron még soha nem kelt el magyar festőnő képe hazai árverésen. Tavaly ősszel a galéria aukcióján a magyar származású, Franciaországban élő Reigl Judit egyik alkotása, a Broyage du vide (A semmi szétzúzása) című festmény 36 millióról indulva végül 65 millió forintért cserélt gazdát – mondta.  Dénes Valéria 107 év lappangás után előkerült kubista remekművének kikiáltási ára 36 millió forint volt. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több mint egy tucat festményt ismernek a szakértők. Ritkán felbukkanó művei a műkereskedelemben eddig 30 és 50 millió forint közötti összegért cseréltek gazdát. A belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény az életmű legkiemelkedőbb darabjának számít, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre és a legnagyobb magyar kubista képként tartják számon a szakértők. Az …

Rippl-Rónai egyik portréja kelt el a legmagasabb áron a BÁV aukcióján

Szerző: MTI

Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festménye 75,6 millió forintért kelt el a BÁV kétnapos őszi aukcióján, amelyen a festmények mellett műtárgyakat és ékszereket kínáltak az érdeklődőknek. A BÁV kétnapos árverésén, november 13-án és 14-én összesen 380 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Rippl-Rónai József népszerű kukoricás korszakából való Kékruhás lány virágos kalapban című festménye a BÁV aukcióinak történetében rekordáron, 75,6 millió forintért kelt el. A kép kikiáltási ára 60 millió forint volt. A legnagyobb árnövekedést Feszty Árpád Herman Ottóról készült festménye érte el, amely a kikiáltási árának tizenhatszorosáért, 2,9 millió forintért kelt el. Barabás Miklós Gróf Batthyány Lajost ábrázoló portréja több mint tizenötszörös áron, 10,2 millió forintért, míg  K. Spányi Béla Őszi erdő című alkotása csaknem tizennégyszeres áron, 13,2 millió forintért cserélt gazdát. A legdrágább Barabás-mű a Degenfeld Anna grófnőt ábrázoló nagyméretű portré lett, amelyért 26,4 millió forintot fizettek. Aba Novák Vilmos ugyancsak nagyméretű, Itatás című festménye 7,8 millió forintért, Erdélyi Béla Őszi színek című képe 5,5 millió forintért, Tóth Menyhért egyik főműve, az Olvasó pedig 4,5 millió forintért cserélt gazdát. Jól szerepeltek a magyar …

Most bárki licitálhat a világ első filmplakátjára!

Szerző: MTI

Árverésre bocsátja a Sotheby’s a világ első filmplakátját. A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak. Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta. A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket. Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. Becslések szerint augusztus 28.–szeptember 5. között zajló online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el …