Author: admin

Nagyértékű művésztárgyak kerülnek aukcióra a Fábián Juli Emlékalapítvány szervezésében

Szerző: admin

(2024. június 14. – Magyar Zene Háza) Különleges kezdeményezéssel jelentkezik a Fábián Juli Emlékalapítvány: híres hazai és külföldi zenészek, művészek személyes holmijait, valamint általuk dedikált tárgyakat bocsájtanak aukcióra. Az aukció két színtéren zajlik: egy online platformon lehet licitálni, valamint a június 14-én rendezendő eseményen a Magyar Zene Házában. Az árverésen befolyt összegre pályázatot ír ki az alapítvány, amely a nehéz helyzetben lévő  – beteg vagy munkaképtelen – zenészek és előadóművészeti háttérmunkások számára nyújt anyagi támogatást. Az aukció kiemelten foglalkozik Tompos Kátya személyével: az Alapítvány legutóbbi gyűjtőakciója az ő kezelése kapcsán zajlott és ahogyan a közvélemény, a művészvilág is összefogott a fiatal színésznő támogatására – többen külön hozzá kötődően, az ő segítségére ajánlották fel relikviáikat. A pionír kezdeményezéssel az alapítvány a zeneszerető közönséget célozza meg, felhívja figyelmét a megváltozott körülmények közé került, rászoruló zenei szereplők nehézségeire.  Az aukción természetesen Fábián Juli néhány személyes tárgya is kalapács alá kerül, de szerepelnek – többek között – Rick Astley személyes tárgyai, Törőcsik Mari nercbundája, Grecsó Krisztián “Apám üzent” című, megjelenés előtt álló regényének eredeti kézirata, Tompos Kátya kalapja, valamint egy olyan gitár …

Bemutatkozik új partnerünk: a bécsi Widder Aukciósház

Szerző: admin

A bécsi Widder Aukciósház 2021 óta a Widder Fine Arts/Kunsthandel Widder cég egyik alvállalataként működik. Évente kétszer megtartott aukciójuk fókusza a 20. századi művészet, különösen az osztrák és az európai klasszikus modernizmus. A beadók, műkedvelők és gyűjtők két generáció tapasztalatára és szakértelmére számíthatnak a műkereskedelemben. Az aukciósházat Roland Widder és lelkes csapata mintegy huszonöt éve vezeti.Tavaszi aukciójukról így mesélnek: “A 2024. május 28-án megrendezésre kerülő tavaszi aukciónk osztrák, német és nemzetközi művészek remek válogatását vonultatja fel. Festmények, rajzok, grafikák és műtárgyak kerülnek kalapács alá a bécsi szecessziótól az expresszionizmuson át a modern művészetig. Az 565 tétel között számos olyan műalkotás található, melyek kedvező kikiáltási ára a művészet iránt újonnan érdeklődők számára is izgalmas lehet.” Kiemelt magyar vonatkozású tételek is megtalálhatók a kalapács alá kerülő gyűjteményben: Kádár Béla: Anya és gyermeke, Rozs János: Dinnyeevők, Szabados János: Reggeli Rómában, Bartoniek Anna: Fürdőzés, Bencze László: Erdélyi falu (balról jobbra)

Szemadám György: Állatkert, 1967

Szerző: admin

Szakértői tanulmány – Kaszás Gábor írása   Szemadám György gyerekkorától rajongott a madarakért. Az ornitológia iránti vonzalma vezérelte, hogy – a párhuzamos képzőművészeti ambíciók ellenére – a Fővárosi Állat- és Növénykert madárosztályán próbáljon elhelyezkedni középiskolai tanulmányait követően. Végül 1967 és 1975 között a nagyragadozók gondozója, később főgondozója lett. „Eredetileg tudós embernek készültem: zoológusnak, ornitológusnak. Ehelyett teljesen váratlanul az állatkert nagyragadozói mellett találtam magamat. Hét évig ott dolgoztam, s mindez olyan ismeretanyaggal és életismerettel ajándékozott meg, amit máshol nem tudtam volna elsajátítani. Az én igazi egyetemem az állatkert volt. Az is a »véletlen« műve volt, hogy Vaszkó Erzsébet festőművésznő albérlője lettem, hiszen addig nem is hallottam a nevéről. Személyiségével, habitusával a művész alapállását példázza előttem a mai napig.” (1) E szerencsés véletlenek sorozatával induló képzőművészeti tevékenysége, ma is makacsul ragaszkodik Vaszkó következetes, megalkuvást nem ismerő habitusához, valamint a madár-motívum szimbólumrendszerének tanulmányozásához.Szemadám az 1970-es évek elején vált a magyar neoavantgárd karakteres figurájává. Társa lett a balatonboglári kápolna eseményeit szervező művészeknek, kiállított a Fiatal Művészek Klubjában, valamint csatlakozott az 1969-ben alapított No. 1. Csoporthoz. Ez utóbbi társaság talán …

Gadányi Jenő: Virágcsendélet, 1944

Szerző: admin

A hátoldalon: Kompozíció női alakokkal, 1930-as évek közepe Szakértői tanulmány- Kaszás Gábor írása Gadányi Jenő az 1920-as évek legfrissebb modern törekvéseinek bátor összegzésére törekedett pályája kezdetén. A konstruktivizmus szerkesztési elveit, a purizmus merész formakísérleteit, a fauveizmus harsány színkezelését, valamint az École de Paris oldott pikturális eleganciáját egyszerre kívánta érvényre juttatni saját festészetében. Erre a felettébb bátor programra, viaskodásokkal teli időszakra ő maga így emlékezett vissza: „… először is a képszerűség alapvető tényezőit, a felület és a tér viszonyát, a szín és a vonal szerepét, a szerkezet, a ritmus, a festői harmónia törvényeit tisztáztam magamban. Nem önmagukért bajlódtam annyit ezekkel az alapelemekkel, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy ezek a törvények egybevágnak a természet mélyén folyó élet belső lendületével, egyetemes egységével és egyensúlyával. Kerülő úton, fáradságosan jutottam ahhoz a meglátáshoz, mely a természeti jelenségek felszíne alól a nemcsak érzékeinkhez, de lelkünkhöz és értelmünkhöz szóló lényeget kívánja kihámozni és formába önteni.” (1) Ahogy a fenti sorok is tükrözik Gadányi fokozatosan lecsendesítette piktúráját az 1930-as évek második felében. Képi világa összefoglalóbb jelleget kapott, míg egyre pasztózusabb felületei, élénkülő …