Néhány nappal azt követően, hogy a Tate Modernben bezárt a rendkívüli sikerű Modigliani-kiállítás, a Sotheby’s Hong Kongban bemutatta május 14-i New York-i impresszionista és modern árverésének sztártételét, Amedeo Modigliani 1917-es Fekvő aktját. Ügyes időzítés, mondhatnánk, hiszen a londoni tárlat még tovább fokozta a művész munkái iránti, az utóbbi évek aukciós áraiban is tükröződő rendkívüli érdeklődést. De nemcsak erről van szó: a most kalapács alá kerülő tétel éppen az, amelyiknek részlete a Tate kiállítási honlapján és a katalógus címoldalán is szerepelt, azaz az aukciósháznak – és persze a beadónak – rendkívüli promóciós lehetőség hullott az ölébe. (A tárlaton egyébként összesen 12 aktkép szerepelt.) Hogy ez a véletlen műve-e, netán az érintettek tettek-e előzetesen valamit annak érdekében, hogy ez így legyen, az úgyis az ő titkuk marad. Viszont biztosan nem a véletlenen múlott a bejelentés helyszínének megválasztása, ami azt jelzi, hogy az árverőház elsősorban az ázsiai gyűjtőktől várja, hogy megdöntsék Modigliani eddigi 170,4 millió dolláros rekordját, amit ugyancsak egy aktja állított fel 2015-ben. Ezt az összeget is egy ázsiai, pontosabban kínai gyűjtő, Liu Yiqian fizette ki.
Egy rekordot a festmény máris megdöntött: árverési tétel soha nem kapott még ilyen magas, 150 millió dolláros becsértéket. A legmagasabbról eddig Picasso Algíri nők című munkájának O változata indult – ezért a festményért, ami végül 179,4 millió dollárért kelt el, eredetileg 140 milliót vártak, míg Leonardo da Vinci Salvator Mundijáért „csak” 100 milliót. A Leonardo-kép 450 milliós rekordjára és Modigliani 170,4 milliós eddigi legmagasabb árára tekintettel a 150 millió egyáltalán nem tűnik túlzottnak; sokan azt várják, hogy az akt ára meg fogja haladni az említett Picasso-kép árát is és így minden idők második legdrágább, aukción eladott műtárgya lesz. Hogy el fog kelni, azt már most lehet tudni, hiszen a Sotheby’s bejelentette, hogy a tétel garantált, azaz találtak már rá vevőt – ez rendszerint a becsérték körüli árat jelent, amire természetesen az aukció során bárki rálicitálhat.
Bár hivatalosan nem hozták nyilvánosságra a festmény jelenlegi tulajdonosának nevét, azért mégis tudni lehet, hogy a gyűjtőként is jól ismert ír lótenyésztő, John Magnier válik meg másfél évtized után a képtől, amit egy 2003-as aukción 26 millióért szerzett meg; az őt megelőző tulajdonos az amerikai szálloda- és kaszinó-mogul Steve Wynn volt. Magnier bizonyára sokat keres lovaival, de élete legnagyobb üzlete mégis ez a Modigliani-festmény volt.
A ma is rendkívüli népszerűségnek örvendő Modiglianinak összesen 22 aktja ismert, aukciókon viszont eddig csak öt bukkant fel közülük, ami nem csoda, tekintve, hogy e művek többsége, egészen pontosan 13, múzeumi tulajdonban van. Különösen jól áll a Modigliani-aktok tekintetében New York, ahol a Metropolitan Museum, a MoMA és a Guggenheim egyaránt hármat-hármat tudhat a magáénak. A most kalapács alá kerülő akt a művész legnagyobb méretű festménye, és fekvő aktjai közül az egyetlen, melyet nem „vágott meg”, azaz modelljének egész teste látható rajta.
Az aktot, több más művel együtt, Léopold Zborowski párizsi műgyűjtő-műkereskedő rendelte a festőtől. Később a képnek még négy tulajdonosa volt, sorsa így pontosan dokumentálható, aminek a piacon felbukkanó számos Modigliani-hamisítvány miatt van különös jelentősége.
A cikk 2018. április 26-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.
Szerző: Fejes Júlia