Month: szeptember 2017

Vincent van Gogh önarcképei 1887 és 1889 között

“A legfőbb vágyam, hogy megtanuljak hibásan festeni, a valóságnak olyan átalakításával, hogy hazugság legyen belőle, amely hazugság azonban igazabb a szó szerinti valóságnál.” Vincent van Gogh Vincent van Gogh 33 és 36 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük van Gogh önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. “Piszkos és nehéz foglalkozásom van: a festés, és ha nem az lennék, aki vagyok, nem festenék, de mert az vagyok, sokszor élvezettel dolgozom, és a ködös jövőben olyan képek megfestésének lehetőségét látom, amelyekben bizonyos fiatalság és frissesség lesz, még ha én magam el is vesztem már a fiatalságomat. (…) Az a szándékom, hogy a lehető leghamarabb délre költözöm, ahol még több a szín, még több a nap. De amit elérni remélek, az az, hogy egy jó portrét festek.” Vincent van Gogh Van Gogh 1853. március 30-án Groot Zundertben látta meg a napvilágot egy protestáns lelkipásztor legidősebb fiaként. Testvérei közül a legszorosabb kapcsolat négy évvel fiatalabb öccséhez, …

Apró különbségek mulandósága – 1. rész

Grayson Perry Apró különbségek mulandósága című kárpisorozatát még augusztus elején láttam Szarajevóban az Art Gallery of Bosnia Hercegovina-ban. Igaz, még csak szeptember első hetében járunk, de megkockáztatom, hogy ez volt az év egyik legizgalmasabb kiállítása. Grayson Perry utazó kiállítását 2013-ban Londonban és más angliai városokban láthatta először a közönség, majd a szigetországot elhagyva Ukrajnában, Szerbiában, Koszovóban és Boszniában is kiállították a gobelineket. Szeptember 7. és október 20. között a boszniai Banja Luka-ban nézhetik meg Grayson Perry sorozatát! Mit érdemes tudni Grayson Perry-ről? A 2003-ban Turner-díjjal kitüntettet Grayson Perry generációjának egyik legismertebb brit művésze, aki kerámiáiról, szobrairól, rajzairól, grafikáiról, szőtteseiről, excentrikusságáról és Clair nevű női alteregójáról ismert. Alkotásaiban a népművészeti elemek mellett a kézműves mesterségek technikáit is alkalmazza, ezáltal kifejezetten intim tartalmú, dekoratív tárgyakat hoz létre, melyek készítésekor a kísérletezésre helyezi a hangsúlyt, ezáltal pedig lerombolja az akadémizmusban uralkodó elitista osztályozásokat. Apró különbségek mulandósága A kiállítás hat 2 x 4 méteres kárpiton mesél az angol társadalmi osztályok közötti mobilitásról és az egyes osztályok ízlésvilágának sajátosságairól. A rendkívül részletgazdag szőttesek nem finomkodnak, komplex módon mutatják be a britek …

Bevásárlóutcák Éjszakája a Turizmus Világnapján

A Bevásárló és Tematikus utcák immár hét éve vesznek részt a Turizmus Világnapján különböző programokkal. Idén a szokásos történelmi séták mellett más oldalukat is megmutatják a résztvevők, így 2017. szeptember 27-én számos kulturális és gasztro programmal várják majd a látogatókat. Kiállítások, galéria megnyitó, tárlatvezetések, utcazene, történelmi és alternatív városnézés, különleges gasztro élmények és kerékpáros városnézés is várja az érdeklődőket. Az egyik legizgalmasabb programnak ígérkezik a szakmai idegenvezetés mellett, kiscsoportok részére szervezett kerékpáros városnézés a Margitszigettől a Kosztolányi Dezső térig, valamint az Ybl Miklós által tervezett Bakáts téri Szent Ferenc templom XIX. századi, mechanikus orgonájának megtekintése, illetve erre az alkalomra a ritkán látogatható altemplom is megnyitja kapuját. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara V. Turizmus és Vendéglátás Osztálya 2011 óta városnéző sétákkal ünnepli a Turizmus Világnapját, melyeket szakképzett idegenvezetőik mutatnak be az érdeklődőknek, a BKIK Idegenvezető Továbbképző Központ vezetője, Medzay Anikó idegenvezető tervezésében. Az ökoturizmus jegyében kényelmes sétára indulhatunk a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület Látogatóközpontjában, ahol a város fölé emelkedő Sas-hegy kilátópontjáról páratlan Budapest-kép fogadja a kirándulókat. Szép időben jól láthatóak a Mátra vonulatai, a Gödöllői-dombság, a Visegrádi-hegység, a váci Naszály és …

Mi a műalkotás? – 2. rész

Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás az áruházok polcairól ismert Campbell leveskonzerv? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Andy Warhol Brillo-dobozait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolait idézem. A Brillo-doboz, mint metafora 1964-ben rendezték meg a Keleti 74 utcában az egykori Stable Gallery-ben Warhol kiállítását, ahol Brillo-dobozok hasonmásait láthatta a közönség, „mintha a galériát arra kényszerítették volna, hogy súrolószivacs raktárként működjen”. A Brillo-dobozok műalkotások lettek, mert a művészeti világ intézményes keretein belül annak tekintették őket. Felvetődik a kérdés: Miért műalkotások Warhol dobozai, mikor 1964-ben az áruházak polcain található közönséges dobozok egyáltalán nem számítottak műalkotásnak? Danto érvelése szerint a műalkotások nem abban térnek el a „puszta valóságos dolgoktól” hogy imitálnak, hanem hogy reprezentálnak (az ábrázolásnak nem feltétele az utánzás). A …