Author: Csörögi Anikó Lilla

Fektessünk-e műtárgyakba? – 2. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Hol vannak már azok az árkádiai idők, amikor a műkedvelő főnemesek vagy a pénzarisztokrácia kifinomult tagjai pusztán műélvezetből vadásztak egy-egy remekműre? Messze tovatűnt az az éra, amikor a zsakettbe és selyem turnűrbe bújtatott úri közönség a szalonban szivarozva, konyakot szopogatva, Keats versek felolvasása és halk zongora muzsika közepette párás tekintettel ámuldozott az enteriőrt dísztő klasszikus festmények és szoborcsodák láttán, és csak mellékesnek számított, hogy egy-egy műgyűjtemény milyen vagyonnövekményt képvisel. Ma már egészen más az élet ritmusa: Porsche-n vagy 6-os BMW-én száguldoznak egyik tárgyalásról a másikra a kevéske szabadidejüket az Instagram-on és a Facebook-on múlató tőkeerős műgyűjtők. Mindenkinek percre be van osztva az ideje, és a pénztárcát is folyamatosan számolni kell. Mikor van ma már ideje bárkinek is romantikus verseken vagy irodalmi gyöngyszemeken elmélkedni, a múzeumra és a galéria látogatásra szánt idő is szigorú naptári rend szerint van beosztva. A műgyűjtő ebben a rohanó és gazdaságilag kiszámíthatatlan világban nem teheti meg, hogy pusztán csodálja a gyűjteményébe vásárolt alkotásokat, a pénzügyi racionalitás mentén igenis szem előtt kell tartania, …

Fektessünk-e műtárgyakba? – 1. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Andy Warhol egyik leggyakrabban idézett mondata: „Pénzt csinálni művészet, dolgozni művészet, de a jó üzlet a legjobb művészet.”  – Ez a gondolat szemléletesen illusztrálja, hogy a művészetnek nem csak a múzeumokban van helye. Az utóbbi évtizedekben egyre többen gondolnak úgy a műtárgyakra, mint potenciális befektetési eszközökre, sőt sokan vannak, akik pusztán befektetési eszközként érdeklődnek a művészet iránt, egyébként pedig hidegen hagyják őket a remekművek. A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég brüsszeli Művészet és Befektetések elnevezésű osztályának 2016-os felmérése szerint a privátbankárok 36%-a szerint nő a gyűjteményekbe allokált vagyon a következő évtizedekben.  A vagyonkezelők 78 %-a (2014-ben még csak 55%-a) szerint a műtárgyaknak helye van a vagyonkezelésben. A vagyonkezelők 48%-a szerint az ügyfelek nyomást gyakorolnak rájuk azzal kapcsolatban, hogy adjanak számukra művészeti befektetésekre vonatkozó tippeket. Ugyanakkor a gyűjtők 72%-a szenvedélyből vásárol, de vannak megtérülési elvárásaik is. A gyűjtők 64%-a (2014-ben még csak 47%-a) mondja, hogy a megvett műalkotás legyen jó befektetés is. E megállapítások mutatják, hogy a művészet, a műélvezet idealista megközelítését nyilvánvalóan leváltja a profánabb, profitközpontú szemlélet, …

Műtárgypiaci visszapillantás 2016-ra, és latolgatások 2017-re

Mit hoz 2017 a műtárgypiacon nemzetközi és hazai területen? A piac szereplőit és a gyűjtőket folyamatosan foglalkoztatja ez a kérdés. Üveggömböt mindannyian szeretnénk, de egyikünknek sincs sajnos, ezért kénytelenek vagyunk azokra az elemzésekre támaszkodni, amelyeket a különböző piackutató cégek, mint például az Artprice, az  Art Tactic vagy akár a Mei Moses Art Indices, – amelyet mellesleg tavaly októberben bekebelezett a Sotheby’s – készítenek. Napokon belül a maastrichti  high end művészeti vásár részletes elemzése, a TEFAF 2017 Global Art Market Report is megjelenik, amely majd még tovább árnyalhatja az összképet és a levonható következtetéseket. Tekintsük át, mire jutottak a műtárgypiac tudósai eddig. Leszögezhetjük, hogy  a 2008-as globális gazdasági válság látványos zuhanást okozott az árakban, különösen a spekulatív piaci szegmensnek számító kortárs festészet területén.  Ez utóbbi, kifejezetten trendinek minősülő piac, amely nagyon népszerű a művészetre befektetési szemmel is tekintő gyűjtők körében, azért omlott össze olyan látványosan, mert a vásárlók forrásai  elsősorban a válság által jelentősen megtépázott  pénz és tőkepiacokról származtak. A konzervatívabb területek, mint például a régi mesterek piaca viszonylag érintetlenül vészelte át a krízist.  Összességében amilyen …

A dinó és az aranyhalacska

Magyar művészeti projektek az Abu Dhabi Art Fair-en Hogyan kerül egy hatalmasás ásványvizes palackokból készült dinoszaurusz szobor Abu Dhabiba, az ott évente megrendezett nemzetközi kortárs művészeti vásárra? Sőt, mit keresnek magyar grafikusok mese illusztrációi ugyanott? A válasz röviden: Hybrid Art Management. A magyar művészet management társaság évek óta szervez különböző kiállításokat, vizuális művészeti vagy éppen dizájn projekteket az öbölmenti országok művészeivel, galeristáival együttműködésben.  Idén az Abu Dhabi illetőségű Etihad Galllery-vel közösen gondoltak egyet, és ásványvizes palackokból magyar, emirátusi, lengyel szobrászok segítségével hatalmas dinoszaurusz szobrot készítettek Pannonhalmán, amelyet  az alkotás helyszínen kívül bemutattak Budapesten a Duna korzón, majd konténerbe pakolták, és átszállították Abu Dhabiba. Bár a behajózás kicsit a Jurassic Park idevonatkozó jelenetét idézte, a palack-dínó mégsem keltett hatalmas riadalmat, sőt a művészeti vásár egyik kedvence lett … kevesen mentek el előtte úgy, hogy ne készült volna egy – egy mosolygós szelfi. A dínó project ötletét egyébként a környezet tudatos gondolatok ösztönözték: Pannonhalmán palackozzák a Vis Vitalist, az apátság ásványvizét, amelynek kiürült palackjai váltak a környezettudatosság jegyében alapanyaggá. A közel 4000 összepréselt palackból és a kupakból …