Author: Dr. Gereben Kata

Műtárgypiaci mustra hazai és nemzetközi terepen

Évről évre szaporodnak az úgynevezett műtárgypiaci analízisek, amelyek e speciális üzleti terület eredményeit taglalják különféle szempontokból, illetve igyekeznek prognózisokat felállítani vagy legalábbis megtippelni a jövőbeli folyamatokat. Mivel a műkereskedelem laza jogi környezetben zajlik, nincsenek a szektorban felügyeleti szervek, amelyek szigorú szabályok betartását kérnék számon, valamint kevés a tranzakciókhoz kapcsolódó egzakt adat, ezért e tanulmányok készítői általában az aukciós leütésiár-adatbázisokból indulnak ki, illetve kisegítve önmagukat, gyakorta alapítják kijelentéseiket a piac szereplőitől összegyűjtött véleményekre. Az utóbbi időben sok esetben kérdőíveket küldenek a műtárgypiaci szakemberek részére, amelyekben rákérdeznek a piaccal kapcsolatos tapasztalataikra, várakozásaikra. Ezeket a hol kevésbé, hol jobban reprezentatívnak mondható közvéleménykutatásokat szintetizálják és formálják elemzésekké. Az ilyen típusú dokumentumokra minden üzleti területnek szüksége van, és a mai gyorsan változó geopolitikai környezeteben ezek nélkülözhetetlenek, de fontos megemlíteni, hogy komoly döntéseket, nagyobb léptékű műtárgyvásárlásokat pusztán ezen riportokra alapozni, nagymérvű pénzügyi rizikóval járhat. A nemzetközi műtárgypiac tekintetében gyakorlatilag minden elemzés megemlíti, hogy 2017-ben, bár eltérő dinamikát jósolva, de a piac növekedésére számít mindenki. Azt is hangsúlyozzák a riportok, hogy nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi politikai események; kiemelik Trump elnökségét, gazdaságélénkítő …

Fektessünk-e műtárgyba? 4. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

Hogyan születnek a rekordárak a műtárgypiacon? Felháborodjunk vagy sodródjunk az árral és élvezzük a művészetet? Lépten-nyomon halljuk, hogy ez vagy az a művész rekordot döntött az aukciós piacon, különösen a nemzetközi műtárgypiac kapcsán szinte hetente olvashatunk ilyen híradásokat az elmúlt években. A piaci elemzők és a piac szereplőinek kimutatásai, nyilatkozatai alapján a galériáknak és az aukciósházaknak a 2008-ban kezdődött globális gazdasági krízis, a Brexit vagy az olajválság meg se kottyant –  a műtárgyak kereskedelme dübörög. Magyarországon kicsit árnyaltabb a helyzet, bár szép eredmények születnek a vezető árverezőházak aukcióin, a leütések nagy átlagban még nem érik el a 2008 előtti árszintet. A cikksorozat előző, 3. részét azzal zártam, hogy a magyar piac méretéből adódó likviditási sajátosságok miatt fontos, hogy a gyűjteményünkbe vásárolt darabok magas kvalitást képviseljenek, ritkaságnak számítsanak, és ezáltal a piacon kurrens „áruként” tekintsen rájuk a többi gyűjtő. Mindez persze csak akkor fontos, ha a vásárló fontosnak tartja, hogy a gyűjteménye értéke stabil legyen vagy növekedjen, aki pusztán passzióból, tisztán a művészet iránti rajongásból vásárol, az rá se hederítsen a következő soraimra … ! Az …

Egyszerre napozhat és licitálhat! Óriási az igény az online licitálásra élőben közvetített árveréseinken!

Múlt héten, szombaton, május 20-án tartotta a Honterus Antikvárium és Aukciósház 95. könyvárverését. A hétvégi időpont és a szabadidős tevékenységre csábító, meleg tavaszi idő ellenére is szép számmal gyűltek össze a licitálni vágyók a Kossuth Klub dísztermében. A gyűjtők egy része azonban úgy döntött, hogy a „kecskét és a káposztát” is szeretné, azaz licitálni is akar, ám a hétvégi pihenést se szakítaná meg azzal, hogy személyesen vesz részt a 623 tételt kínáló, több órán át tartó árverésen. Az AXIOART új szolgáltatásának, a teremárverések online licitálási lehetőséggel párosított élő közvetítésének köszönhetően valóban halmozni lehetett az élvezeteket, bárki licitálhatott kényelmesen a nyugágyból vagy akár kirándulás közben egy farönkön üldögélve laptopja, esetleg okostelefonja segítségével. Az online élő, azaz a LIVE aukciós közvetítés iránti határozott igényt mutatja, hogy a Honterius árverésen 35 ember regisztrált online licitek leadása céljából, összesen több mint 3 millió forint értékű könyvet ütött le az aukciós ház ügyfeleinknél, akik minden 3,5-ödik tételre adtak le online liciteket. Izgalmas intermezzok voltak, amikor egy-egy tételre a teremben senki sem licitált, de az AXIOART LIVE aukciós webfelületén 3 ügyfelünk …

Fektessünk műtárgyba? 3. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

A hazai és a nemzetközi műtárgypiac mérete: különbségek, törvényszerűségek. A cikksorozatunk legutóbbi részében ott tartottunk, hogy a konstans időhiányban szenvedő tőkeerős vásárlóréteg manapság luxuskocsikon száguldozik egyik tárgyalásról a másikra, és bőszen reménykedik abban, hogy a klónozás tudománya mihamarabb képes lesz az ember megkétszerezésére, háromszorozására, hogy bőven legyen idő múzeumba, galériába járni, pezsgőt szürcsölve irodalmi és művészeti szalonokban korlátlan mennyiségben felszippantani a kultúrát. A viccet félretéve, a műgyűjtés bizony időigényes hobby. Nem azért, mert olyan sokáig tart a műtárgyakat megvenni akár aukciókon, akár galériákban, hanem azért, mert rengeteg ismeretet és tapasztalatot kell felhalmozni, ahhoz, hogy a gyűjtő értékes, sőt értékálló (!) kollekciót hozzon létre. Gyakran érzek a hozzám forduló érdeklődőkkel való beszélgetések során elemi bizonytalanságot részükről a témával kapcsolatban. A hezitálás tökéletesen érthető, sőt kívánatos! Sokkal jobban szeretek olyan kezdő gyűjtőkkel beszélgetni, akikben megvan az egészséges szkepticizmus a műtárgypiaccal kapcsolatban, mint azokkal, akik magabiztosan tájékoztatnak elhatározásukról, hogy ők ripszropsz a művészetbe kívánnak fektetni punktum, és én adjak most azonnal konkrét tanácsot taxatíve felsorolva a büdzsébe árban passzoló, éves szinten minimum 50%-os haszonnal kecsegtető műtárgyakról.  Aki kritikával …

Fektessünk-e műtárgyakba? – 2. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Hol vannak már azok az árkádiai idők, amikor a műkedvelő főnemesek vagy a pénzarisztokrácia kifinomult tagjai pusztán műélvezetből vadásztak egy-egy remekműre? Messze tovatűnt az az éra, amikor a zsakettbe és selyem turnűrbe bújtatott úri közönség a szalonban szivarozva, konyakot szopogatva, Keats versek felolvasása és halk zongora muzsika közepette párás tekintettel ámuldozott az enteriőrt dísztő klasszikus festmények és szoborcsodák láttán, és csak mellékesnek számított, hogy egy-egy műgyűjtemény milyen vagyonnövekményt képvisel. Ma már egészen más az élet ritmusa: Porsche-n vagy 6-os BMW-én száguldoznak egyik tárgyalásról a másikra a kevéske szabadidejüket az Instagram-on és a Facebook-on múlató tőkeerős műgyűjtők. Mindenkinek percre be van osztva az ideje, és a pénztárcát is folyamatosan számolni kell. Mikor van ma már ideje bárkinek is romantikus verseken vagy irodalmi gyöngyszemeken elmélkedni, a múzeumra és a galéria látogatásra szánt idő is szigorú naptári rend szerint van beosztva. A műgyűjtő ebben a rohanó és gazdaságilag kiszámíthatatlan világban nem teheti meg, hogy pusztán csodálja a gyűjteményébe vásárolt alkotásokat, a pénzügyi racionalitás mentén igenis szem előtt kell tartania, …

Fektessünk-e műtárgyakba? – 1. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Andy Warhol egyik leggyakrabban idézett mondata: „Pénzt csinálni művészet, dolgozni művészet, de a jó üzlet a legjobb művészet.”  – Ez a gondolat szemléletesen illusztrálja, hogy a művészetnek nem csak a múzeumokban van helye. Az utóbbi évtizedekben egyre többen gondolnak úgy a műtárgyakra, mint potenciális befektetési eszközökre, sőt sokan vannak, akik pusztán befektetési eszközként érdeklődnek a művészet iránt, egyébként pedig hidegen hagyják őket a remekművek. A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég brüsszeli Művészet és Befektetések elnevezésű osztályának 2016-os felmérése szerint a privátbankárok 36%-a szerint nő a gyűjteményekbe allokált vagyon a következő évtizedekben.  A vagyonkezelők 78 %-a (2014-ben még csak 55%-a) szerint a műtárgyaknak helye van a vagyonkezelésben. A vagyonkezelők 48%-a szerint az ügyfelek nyomást gyakorolnak rájuk azzal kapcsolatban, hogy adjanak számukra művészeti befektetésekre vonatkozó tippeket. Ugyanakkor a gyűjtők 72%-a szenvedélyből vásárol, de vannak megtérülési elvárásaik is. A gyűjtők 64%-a (2014-ben még csak 47%-a) mondja, hogy a megvett műalkotás legyen jó befektetés is. E megállapítások mutatják, hogy a művészet, a műélvezet idealista megközelítését nyilvánvalóan leváltja a profánabb, profitközpontú szemlélet, …

Műtárgypiaci visszapillantás 2016-ra, és latolgatások 2017-re

Mit hoz 2017 a műtárgypiacon nemzetközi és hazai területen? A piac szereplőit és a gyűjtőket folyamatosan foglalkoztatja ez a kérdés. Üveggömböt mindannyian szeretnénk, de egyikünknek sincs sajnos, ezért kénytelenek vagyunk azokra az elemzésekre támaszkodni, amelyeket a különböző piackutató cégek, mint például az Artprice, az  Art Tactic vagy akár a Mei Moses Art Indices, – amelyet mellesleg tavaly októberben bekebelezett a Sotheby’s – készítenek. Napokon belül a maastrichti  high end művészeti vásár részletes elemzése, a TEFAF 2017 Global Art Market Report is megjelenik, amely majd még tovább árnyalhatja az összképet és a levonható következtetéseket. Tekintsük át, mire jutottak a műtárgypiac tudósai eddig. Leszögezhetjük, hogy  a 2008-as globális gazdasági válság látványos zuhanást okozott az árakban, különösen a spekulatív piaci szegmensnek számító kortárs festészet területén.  Ez utóbbi, kifejezetten trendinek minősülő piac, amely nagyon népszerű a művészetre befektetési szemmel is tekintő gyűjtők körében, azért omlott össze olyan látványosan, mert a vásárlók forrásai  elsősorban a válság által jelentősen megtépázott  pénz és tőkepiacokról származtak. A konzervatívabb területek, mint például a régi mesterek piaca viszonylag érintetlenül vészelte át a krízist.  Összességében amilyen …

Éveleji ráhangolódás a műtárgypiacon

Gereben Katalinnal, az AXIOART szakmai igazgatójával a Magyar Hírlap készített interjút: Folytatódhat az idén az árverési sikersorozat: a hazai műgyűjtők hangulata pozitív, az általános gazdasági helyzet biztató A január a magyar és a nemzetközi műtárgypiacon is hagyományosan a „bemelegítés”, felkészülés időszaka a tavasszal kezdődő aukciós dömpingre, amely tart a nyár elejéig, majd szeptember végétől újraindul, és „tombol” a piac, egészen december közepéig – fejtette ki lapunknak Gereben Katalin, az Axioart szakmai igazgatója, aki szerint 2017-től a hazai műtárgypiac szereplői azt várják, hogy folytatódik a 2016-ban elkönyvelt árverési sikersorozat, a piac stabilizálása, az árak további visszaépítése a 2008-as válság okozta általános árcsökkenésből. – Általában az év első hónapjaiban „leül” a műtárgypiac. Most is ez a trend? – Kétségtelen, hogy a január a magyar és a nemzetközi műtárgypiacon is hagyományosan a „bemelegítés”, felkészülés időszaka a tavasszal kezdődő aukciós dömpingre. Ám azért, hogy se a galériák, se a gyűjtők ne lógassák a lábukat túl sokáig, a piac ez idő tájt is gondoskodik vásárolnivalóról: az utóbbi évtizedben megszaporodott nemzetközi művészeti és dizájnvásárok az év kezdeti „uborkaszezon” alatt is dübörögnek. – …

Műtárgypiaci trendek Magyarországon

Interjú Dr. Gereben Katalinnal az Axioart szakmai igazgatójával Kortársfelzárkózás a magyarországi műtárgyak piacán – Gereben Katalin szerint hazánk hagyományosan nagyon zárt, a gyűjtők is többségükben visszafogottak A becsült forgalom 15-20 milliárd forintos lehet évente a magyarországi műtárgypiacon, és egyértelműen a festmények viszik a prímet – fejtette ki lapunknak Gereben Katalin, az Axioart művészeti igazgatója. Elárulta azt is: hazánkban még mindig a klasszikus és a huszadik század első feléből származó modern és avantgarde művek a legnépszerűbbek a gyűjtők körében. A műtárgypiac sohasem lesz annyira jelentős üzlet, mint a tőkepiac. – Hol tart a magyarországi műtárgypiac? – Pontos kimutatások nincsenek, a becsült forgalom tizenöt-húsz milliárd forint lehet éves szinten, ez az összeg tartalmazza az aukciós eredményeket és az árverésen kívüli forgalmat is. – Hová tudjuk pozicionálni magunkat a világban? – A globális piac nagy, 2015-ben több mint 16,95 milliárd amerikai dolláros forgalmat realizáltak az aukciós piacon. – Milyen gazdasági térségek adják a műtárgypiac lelkét? – Az Egyesült Államok 2015-ben a globális műtárgypiac harminckilenc százalékát képviselte, míg az Egyesült Királyság megközelítette a 19 százalékot. Bár az elmúlt években csökkent …

A dinó és az aranyhalacska

Magyar művészeti projektek az Abu Dhabi Art Fair-en Hogyan kerül egy hatalmasás ásványvizes palackokból készült dinoszaurusz szobor Abu Dhabiba, az ott évente megrendezett nemzetközi kortárs művészeti vásárra? Sőt, mit keresnek magyar grafikusok mese illusztrációi ugyanott? A válasz röviden: Hybrid Art Management. A magyar művészet management társaság évek óta szervez különböző kiállításokat, vizuális művészeti vagy éppen dizájn projekteket az öbölmenti országok művészeivel, galeristáival együttműködésben.  Idén az Abu Dhabi illetőségű Etihad Galllery-vel közösen gondoltak egyet, és ásványvizes palackokból magyar, emirátusi, lengyel szobrászok segítségével hatalmas dinoszaurusz szobrot készítettek Pannonhalmán, amelyet  az alkotás helyszínen kívül bemutattak Budapesten a Duna korzón, majd konténerbe pakolták, és átszállították Abu Dhabiba. Bár a behajózás kicsit a Jurassic Park idevonatkozó jelenetét idézte, a palack-dínó mégsem keltett hatalmas riadalmat, sőt a művészeti vásár egyik kedvence lett … kevesen mentek el előtte úgy, hogy ne készült volna egy – egy mosolygós szelfi. A dínó project ötletét egyébként a környezet tudatos gondolatok ösztönözték: Pannonhalmán palackozzák a Vis Vitalist, az apátság ásványvizét, amelynek kiürült palackjai váltak a környezettudatosság jegyében alapanyaggá. A közel 4000 összepréselt palackból és a kupakból …